Vízgazdálkodás, 1961 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1961-03-01 / 1. szám
7 VÍZGAZDÁLKODÁS A városi közművek víztermelésüknek több mint felét az ipartelepek részére szolgáltatják, ezért az ipartól meg kell kívánni a vízművek építéséhez, illetve bővítéséhez szükséges arányos beruházási hozzájárulást. Az ivóvízellátási helyzet javítható a külön ipari vízellátás megszervezésével. El kell érni, hogy a gyárak, üzemek csak a legszükségesebb ivívizet vegyék igénybe a városi vízműtől. E tekintetben Budapest mutatott példát. A szervezett ipari vízkorlátozás bevezetése után kiderült, hogy az ipar a korábbinál kevesebb vízzel is képes ellátni termelési feladatát. Ez napi 25 ezer m3 vízmegtakarítást jelentett a fővárosban, aminek beruházás útján való előteremtése kb. 80 millió Ft-ot igényelt volna. A továbbiakban a beszámoló kitért a vizek szenynyeződésével kapcsolatos kérdésekre is, rámutatva, hogy az ipari üzemek tömeges szennyvízkibocsátása, valamint a tisztítatlan városi szennyvizek néhány kisvízhozamú vízfolyásunkat teljesen elfertőzte. Az 1/1961. számú kormányrendelet e súlyos helyzet megszüntetését célozza. Eredményes végrehajtása megkívánja, hogy a területileg illetékes vízügyi szervek a tanácsi szervekkel, bekapcsolva a tanácsok egészségügyi osztályait és a megyei közegészségügyi és járványügyi állomásokat, a legszorosabban együttműködjenek. Dégen elvtárs befejezésül érintett a tanácsi vízügyi feladatokkal kapcsolatban néhány szervezeti kérdést és ennek kapcsán többek között a következőket mondta: Mérlegelendő, nem volna-e helyes, ha a tanácsi vízügyi feladatokat valmelyik elnökhelyettes irányítaná, koordinálná, hogy azok intézése egységesebbé váljék. Javasolta, hogy a megyei tanácselnökök bízzanak meg a tanácsi vízügyi feladatok éves és távlati terveinek koordinálásával egy személyt és építsenek bátrabban a vízügyi előadók közreműködésére. Kívánatos — mondotta —, hogy a tanácson belül ilyen módon koordinált vízügyi terveket a végrehajtóbizottságok egyeztessék a vízügyi igazgatóságok terveivel. Ezzel egyfelől elejét lehet venni a tervszerűtlenségnek, a műszakilag és gazdaságilag megalapozatlan munkának, meg lehet teremteni az állami vízgazdálkodás és a helyi vízügyi feladatok összhangját, másfelől a különböző anyagi forrásokból rendelkezésre álló anyagi eszközök koncentrálásával elő lehet segíteni a vízgazdálkodási feladatok gyorsabb és hatékonyabb megvalósítását. Az előadást követő vita során több hozzászóló érintette az öntözéssel kapcsolatos kérdéseket és így többek között helyeselték az egyszerű öntözési módszerek alkalmazását, mivel ez részben olcsóbb, részben pedig itt lehet leginkább bekapcsolni a termelőszövetkezeti tagok munkaerejét. Szolnok megyében pl. azért tudtak az elmúlt évben jelentősen előrehaladni — mondotta Oláh György elvtárs, a Szolnokmegyei Tanács VB elnöke —, mert az öntözéses gazdálkodás kiterjesztésénél ilyen egyszerűbb eljárásokat alkalmaztak. Az eddig jól bevált tapasztalatok alapján Hajdú megyében is rátérnek az egyszerűbb megoldásokra, — utalt erre Ambrus István elvtárs, a Hajdú-Biharmegyei Tanács VB elnöke. Egységes volt a vélemény a tekintetben is, hogy az eddiginél többet kell tenni a már meglevő öntözőművek hasznosítása érdekében. A hozzászólásokból az is kitűnt, hogy a megyei tanácsok általában a belvízrendezési és védekezési kérdéseknek is nagy jelentőséget tulajdonítanak. Ennek kapcsán Fekszi István elvtárs, a Szabolcs-Szatmármegyei Tanács VB elnöke utalt arra, hogy az őszi csapadékos időjárás következtében a megyében milyen sok nehézség adódott a betakarítási és az őszi vetési munkálatok terén. Utalt arra is, hogy a lakosság körében megértésre talált az a gondolat, hogy a helyi jellegű munkák elvégzése ezen a téren az ő feladatukat képezi. A veszélyeztetett községekben a lakosság köréből brigádokat alakítottak ezeknek a feladatoknak az ellátására. Az ezzel kapcsolatos kérdéseket tanácsüléseken is megvitatták. Egyébként, — látva a nehéz helyzetet, a III. kategóriájú csatornák rendbehozatalára ez évben az eddiginél nagyobb gondot kívánnak fordítani. A hozzászólások kapcsán sok szó esett az ivóvízellátásról, elsősorban a falusi ivóvízellátás kérdéséről. A felszólalók elmondották, hogy az utóbbi években ezen a téren sokat javult a helyzet. Igen célszerűnek tartják a törpevízművek építését. Többen javasolták — mint pl. Papp Sándor elvtárs a Csongrádmegyei Tanács VB elnöke és Dallos Ferenc elvtárs, a Bács-Kiskúnmegyei Tanács VB elnöke is —, hogy a községek ivóvízellátásának további megjavítása érdekében az ütemezést az eddiginél tervszerűbben kellene végrehajtani, mivel így a megvalósítandó munkákhoz a szükséges előfeltételeket kellő biztonsággal meg lehet teremteni. Ami a vízügyi és tanácsi szervek kapcsolatát illeti, általános volt az a vélemény, hogy az együttműködés az eddigiek során is jónak bizonyult. Hogy a tanácsokra háruló, megnövekedett vízgazdálkodási feladatokat eredményesen meg lehessen oldani, ezt a kapcsolatot még szervezettebbé, sokoldalúbbá kell tenni. Ilyen módon lehet érvényesíteni azt az elvet, hogy az állami vízügyi szolgálat és a tanácsok által megvalósítandó feladatok összhangban kerüljenek végrehajtásra. HÍREK Czibere László, a Ganz—MÁVAG matematikus kutatómérnöke újszerű, iterációs számítási eljárást dolgozott ki turbinalapátok számítására. A számítás egyaránt alkalmas enyhén ívelt (pl. Kaplan) és erősen ívelt (pl. hidraulikus nyomatékváltó) lapátok és lapátrácsok számítására. A számítás alkalmazásával az ilyen lapátokkal kapcsolatos tervezés és modellkísérlet ideje a felénél is kevesebbre csökkenthető és eddig csak kísérletekkel meghatározott munkák is számíthatók. A számítás révén pl. Kaplan-turbináknál további 2—4%-os hatásfok-javítás érhető el. Czibere László a stresa-i (Olaszország) kongresszuson, nagytekintélyű külföldi szakemberek legteljesebb elismerését is kivívta számítási módszereiről tartott előadásával. Az új eljárás a világon elsőként oldotta meg az erősen ívelt lapátok pontos számítását. A módszer gyakorlatban is megállta a helyét: Ganz-MÁVAG turbinák és hidrováltók lapátozásánál már eredményesen alkalmazzák. Indiában, az Indus Sutlej nevű mellékfolyóján, a Siwalik-hegylánc egyik völgyében épül Ázsia legmagasabb duzzasztógátja. A 220 méter magas gátba 8000 km hosszúságú műút építéséhez elegendő betont építenek be. A völgyzárógát mellett épülő erőmű teljesítménye 450 MW, a felduzzasztott vízzel 2,5 millió hektárnyi területet öntöznek majd. A gát alapozása 57 m mélységű, a munkálatok során közel 4 millió m3 földet mozgatnak meg. * Az OVF vízellátási és csatornázási főosztálya az érdekeltek bevonásával a békéscsabai hévízkút komplex hasznosítása érdekében, több fogyasztó ellátására alkalmas mű létesítésén dolgozik. Az érdekelt fogyasztók a komplex-mű megvalósítása esetén részben fűtést, részben központi melegvízellátást kapnának. Az érdekelt fogyasztók a városi fürdő, a növényházi kertészetek, a városi közhórház és az új központi laké telep egy része.
