Vízgazdálkodás, 1961 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1961-06-01 / 2. szám
VÍZGAZDÁLKODÁS 51 A Magyar Hidrológiai Társaság munkája és jövő feladatai A Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztálya 1917-ben alakult, melyből 1949- ben cinálló egyesületként jött létre a Magyar Hidrológiai Társaság. A korábbi Szakosztály az akkori igényeknek megfelelően, egy-egy előadás keretéiben főleg hidrogeológiai, hidrokémlai és limnológiai kérdésekkel elméleti síkon foglalkozott. A Társaság éveken keresztül szintén elméleti jellegű előadásokban ismertette az új kutatási, építési eredményeket és tapasztalatokat. Ezek kezdetben szűkebb témakört érintettek. Később, központi előadások keretében áttértek az átfogóbbak megvitatására. Elmélyültebb ismeretszerzésre adtak lehetőséget a szakosztályi összejövetelek. A fejlődés következő fokán az összefüggő problémák tárgyalására több szakosztállyal, majd több egyesülettel közösen, mindinkább a népgazdasági tervekkel közvetlenül öszszefüggő kérdésekkel foglalkoztak. A.z MHT Budapesti Csoportjának megerősödése után a vidéki szakemberek igényeit is ki kellett elégíteni. Megindult az egyesület vidéki csoportjainak szervezése. Míg a Budapesti Csoport az országos jelentőségű népgazdasági feladatokkal foglalkozik, addig vidéki, szervezeteik elsősorban a helyi területi munkák megoldását segítik elő. Elképzeléseink valóra váltásához valamenynyiönk tudása és akarata szükséges. Ebben a nagy munkában a Társaság természetesen csak egy részterületen tudja ténykedését kifejtem. Ez a vízgazdálkodással kapcsolatos teendők megoldásának társadalmi segítése. Népgazdaságunk fejlesztése érdekében a Társaság már a múltban is sokat tett. Fejlődése során fokozatosan közelebb került az élet közvetlen feladatainak megoldásához. A vidéki csoportok ténykedése során elengedhetetlenné vált a tanácsokkal való kapcsolat kiépítése. Kezdetben a Társaság kérte támogatásukat, de amikor a tanácsok felismerték a Társaság összetételében rejlő komplex vitalehetőségeket, már ők vették igénybe munkájukat. A Társaiságnak jelenleg kereken 1500 egyéni és 33 jogi tagja van. Vidéki szervezet működik Miskolcon, Szegeden, Pécsett, Győrött, Egerben, Szombathelyen, Debrecenben, Salgótarjánban, Nyíregyházán és további vidéki városok jelentették be igényüket helyi csoport alakítására. A Budapesti Csoportnál a tagok a következő szakosztályokba tömörülnek: Hidraulikai és Mezőgazdasági vízgazdálkodási, Limnológiai, Vízellátási és Hidrogeológiai, Szennyvíz, Vízkémia és Víztechnológiai Szakosztály. Az élet újabb és újabb feladatokat vet fel és így a Társaság szükségét látja Vízgazdálkodási, valamint Vízépítőipari Szakcsoport megalakításának is. A szervezési munkák megindultak és a két szakcsoport rövidesen megkezdi munkáját. Az MHT évente több kongresszust, ankétot és előadó ülést tart. Az elmúlt éviek közül említésre méltó a tiszántúli hévizek műszaki és egészségügyi hasznosításával foglalkozó hajdúszoboszlói ankét, a vízgazdálkodási tudományos kutatás fejlődését és egyes időszerű kérdéseit tárgyaló' budapesti ankét, a keszthelyi láphasznosítási munkaértekezlet, végül a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet hathatós segítségével rendezett Hidraulikai Konferencia, melyen 53 külföldi résztvevő jelent meg. Ez év júniusában Vízminőségi Kongresszus lesz, külföldi résztvevőkkel. Az ősz folyamán pedig a mezőgazdasági vízgazdálkodás időszerű kérdéseivel, nagyobb rendezvény keretében — más egyesületekkel együttműködve — foglalkozik az MHT. A Társaság a tudományos ülésekről idejében tájékoztatja az érdekelteket és így alkalmuk van azokra felkészülni. Az előadások nagy része a Hidrológiai Közlönyben is megjelenik és így azok is értesülhetnek szakterületük fejlesztéséről, akik az üléseken nem lehettek jelen. A Társaság tagjai részére évente’ több külföldi tanulmányutat rendez. Az elmúlt évben összesen 139 tagtárs utazott ki 6 országba. A tapasztalatokról előadásokon számolták be. Ebben az évben Lengyelországba, a Német Demokratikus Köztársaságba és Bulgáriába indítanak tanulmányutat, de fokozottabb gondot fordítunk a hazai tanulmányutak szervezésére is. Tervek szerint elsőként a Rakacai tározó tervezését, építését fogják a helyszínen ismertetni és bemutatni. A Társaság február 24-én közgyűlést tartott, amelyen megvitatták az elmúlt időszak munkáját és a tapasztalatok alapján meghatározták a jövő feladatait. Az elhangzott vita után az a vélemény alakult ki, hogy nagy, átfogó témák köré kell csoportosítani a munkát. így elsősorban közreműködni kíván a Társaság az Országos Vízgazdálkodási Kerettervek kidolgozásának vitájában, mint, ahogy azt tette 1952-ben, amikor az ország több körzetében összehívta az érdekelteket és az ott kialakult vita anyagát bocsátotta a Kerettervet készítők rendelkezésére. A következő időszakban a Társaság a következő főtémákkal kíván foglalkozni: a) A vízgazdálkodás és a népgazdasági tervezés kapcsolatának, továbbá helyes arányának kialakítása, b) az ipar decentralizálásával, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, továbbá a lakásépítési programmal kapcsolatos vízgazdálkodási feladatok megvitatása. c) a mélységi vizek feltárásának meggyorsítása, d) természetes vizek védelme, . e) szakemberképzés helyzetének és módjának megvitatása és
