Vízgazdálkodás, 1961 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1961-06-01 / 2. szám
VÍZGAZDÁLKODÁS 45 útjelzők: a mederkitűzések, parti irányjelék, figyelmeztető jelek és forgalomszabályozó jelzések. Az első két csoportba tartozó jelzők száma a legnagyobb, így csak azok vázlatos ismertetésére szorítkozom. . A hajóút jobboldalát jelző mederkitűzés feketére festett úszóra (bolyára) szerelt fekete köralakú tárcsa fehér szegéllyel, zöld villanólámpával. A hajóút baloldalát jelző mederkitűzés úszója vörös színű, a tárcsa vörös háromszög fehér szegéllyel és vörös villanólámpával. Az állandó mederkitűzéseken kívül vannak időszakosak is, amelyeket egy meghatározott kisvízállásnál helyeznek el. A parti irányjelek általában a hajózás irányát mutatják, hogy a hajóknak melyik part mentén kell haladniok, hol kell az egyik partról a másik part irányába átkelni. Ezek fehér oszlopra szerelt, legtöbbnyire iránykarral ellátott táblák, a jobb partiaknál itt is a fekete szín és zöld fény, a balpartiaknál pedig a piros szín és piros fény a jellemző. Éjszakai fényforrásul a magyar Duna-szakaszon akkumulátoros, villanó fényű, vetítőüveggel ellátott lámpákat használunk, amelyek még 3 km távolságból is jól láthatók. Az ilyen parti jelzők száma 134, a villanólámpával ellátott állandó úszójelzők száma pedig 54. vagyis a 417 km hosszú folyamszakaszon átlagosan minden 2,2 km távolságban van villanófény az éjszakai hajózás számára. A nyolc állam területén áthaladó Dunán, mint nemzetközi hajóúton — a szovjet torkolati szakasz kivételével — a magyar Duna-szakaszon valósult meg először a korszerű jelről jelre való nappali és éjszakai hajózás. A parti államok szakértői a magyar hajóútjelző-szolgálat pontosságát és szakszerűségét egyöntetűen elismerik. A Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában 1948 augusztusában Belgrádban kötött Egyezmény a Duna hajózható szakaszán a hajóútkitűzés egységes rendszerének megteremtését a Dunabizottság feladatkörébe utalta. A 3. kép Akkumulátorcsere Dunabizottság 1951. évi őszi ülésszakán foglalkozott is a hajózás alapvető szabályainak megalkotásával és azóta is sokat tesz az egységes és korszerű kitűzőszolgálat megteremtése és fejlesztése érdekében. E téren mi sem maradhatunk el, kitűzésünket tovább kell tökéletesíteni (a lámpák biztonságának, fényerejének fokozásával, radar- és fényvisszaverőlapok alkalmazásával stb.) hogy továbbra is megtarthassuk a magyar kitűzőszolgálat nemzetközileg is elismert jó hírnevét. De a hajózási igények és a hajóforgalom növekedésével tovább kell tökéletesíteni a kitűzőszolgálatot a Tiszán is. Dobos István főmérnök HÍREK Mintegy 220 fő technikus fejezi be továbbképző tanulmányait az ez év végén befejeződő műszaki tiszti tanfolyamokon. A tanfolyamok célja a vízügyi műszaki középkáderek szakmai továbbképzésének biztosítása volt olyan tematika segítségével, amely a szűkebb értelemben vett műszaki ismeretek mellett, korszerű közgazdasági ismereteket is nyújt a vízügyi szolgálat vezető technikusainak. * Csővázas cölöpverő Az árvízvédelmi felszerelések közé tartozó faszerkezetű istrángos cölöpverők helyett rendszeresítendő, könnyen és gyorsan összeállítható alumínium csövázas cölöpverő. Terve 1961. január havában elkészült. A kísérleti próbadarabbal szerzendő tapasztalatok után, az esetleges módosítások figyelembevételével a sorozat gyártása megkezdődött. A gátőrházak felszereléséhez tartozó cölöpverő elsősorban kisebb jelentőségű szádfalazási, cölöpverési feladatok végrehajtására szolgál. Nagyobb jelentőségű, ilyen természetű feladatok végrehajtására ma már az igazgatóságoknál rendszeresített, gépesített árvédelmi osztagok szolgálnak. Az alumínium-csővázas szerkezet könnyen felállítható mind szárazföldön, mind úszótagon, nem korhad, nem vetemedik. Könnyen szállítható és átállítható. Alkalmazásával jelentős mennyiségű importfa megtakarítás érhető el.
