Vízgazdálkodás, 1961 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1961-06-01 / 2. szám
vízgazdálkodás 39 Javaslat az Óbudai Gázgyár szennyvízelhelyezésére Az Óbudai Gázgyár szennyvizei jelentős mennyiségű fenollal folyamatosan szennyezik a Hajógyári sziget melletti óbudai Duna-ág Gázgyár alatti szakaszát, ami többek között a Fővárosi Vízművek budaújlaki kútjainak vízhozamát és vízminőségét is veszélyezteti. A szennyvíz elhelyezésével kapcsolatban a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet vizsgálatokat végzett. Feladatunk volt, hogy megállapítsuk a következőket: milyen az Óbudai Gázgyár fenolos szennyvizeinek a Dunára gyakorolt hatása a jelenlegi bevezetés mellett; a szennyvíz Dunába való bevezetésének legkedvezőbb helyét, úgyhogy a szennyeződés legrövidebb idő alatt elkeveredjék a befogadóban oly módon, hogy az alatta levő vízkivételeket a lehetőség határán belül legkevésbé befolyásolja; a legkedvezőbbnek mutatkozó szennyvízbevezetési mód és hely esetén milyen fenolkoncentráció várható mértékadó vízhozamok esetén a Dunában. A gázgyári szennyvizek vizsgálata a csatornakitorkollásoknál: A gázgyár területéről a szennyvizeket három csatorna vezeti el: 1. A Duna folyásirányában haladva első a gázgyári ipari vízmű közelében levő csatorna. Létesítéskor a kitorkollás a partéltől 80 m hosszban nyúlt be a Dunába, azonban bizonytalan állapota miatt kétséges a szennyvízbeömlés parttól való távolsága. A csatorna 280 m'/nap scrubber vizet vezet le, ez a legalacsonyabb fenolkoncentrációjú szennyvíz 3,9 kg/nap monofenolt szállít a Dunába. 2. A következő csatorna mintegy 300 m-rel a jégtörő alatt torkollik parti beömléssel az Óbudai Duna-ágba. Ez a csatorna a hűtővizeket, csapadékvizeket, kamragázvizeket és a belső lakótelepek házi szennyvizét vezeti le, összesen 8810 m3/nap mennyiségben. A 24 órán keresztül gyűjtött átlagminták kémiai elemzése szerint ez a csatorna 311,9 kg/nap monofenollal szennyezi a Duna-ágat. Az eddigi vizsgálatok és a gázgyár illetékes szakemberei — az aránylag alacsony fenolkoncentráció miatt — nem tulajdonítottak megfelelő fontosságot ennek a jelentős fenolmenynyiségnek, pedig ez a fenolmennyiség terheli legjobban a budai part mentén levő víznyerő helyeket. 3. A legalsó gázgyári csatorna a Sorompó utca vonalában torkollik az óbudai Duna-ágba Ez szállítja a legtöményebb szennyvizet, a barnaszén generátorok elfolyó vizeit. Ebbe köt be a külső lakótelep házi szennyvízcsatornája is. A barnaszén generátorból elfolyó szennyvizet egy kátrányfogón keresztül vezetik el, mennyisége 100 m3/nap. A monofenolkoncentráció értéke 935 mg/1, így ez a csatorna 93,5 kg/nap monofenolt szállít a befogadóba. A gázgyár három csatornája tehát összesen 409 kg/nap monofenol mennyiséggel terheli a kérdéses Duna-szakaszt. Ez az érték szolgál későbbi számításaink alapjául. Az Óbudai Gázgyár szennyvizének jelenlegi hatása a budai Duna-ágakra A gázgyár fenolos szennyvizének hatását három vízminőségi keresztszelvény felvételével vizsgáltuk. Az A jelzésű szelvényt a legalsó (3. sz.) szennyvízbeömlés alatt 100 m-rel vettük fel. Ennél a szelvénynél 10 m-enkénti függélyekben, 2 m-enkénti mélységben vettünk vízmintákat. A vízmintavétellel egyidejűleg vízhozammérést is végeztünk. A vízhozam 1959. május 5-én 105,0 m3/sec. volt. A vizsgálatokból kitűnt, hogy a keresztszelvény fenolértékei a jobbparttól a II. függély felé csökkenő tendenciát mutatnak. A keresztszelvényben a 2. és 3. sz. beömlések együttes hatása mutatkozik, mégpedig úgy, hogy a IV. és V. függélyben túlnyomórészt a 3. sz. beömlés, míg a IV. és III. függélyben feltehetően a 2. sz. beömlés hatása érvényesül. A következő, В jelzésű szelvényt 220 m-rel a 2. sz. kiömlés alatt vettük fel. Csak a felszínen vettünk vízmintákat, melyek fenolértékei a következőképpen alakultak: függély VI. V. IV. III. II. I. mg/1 0,12 0,10 0,07 0,03 0,02 nyomokban Ebben a szelvényben a 3. sz. szelvényben mutatkozó fenolkoncentráció-maximum kezd eloszlani. A következő keresztszelvényt a Margitsziget mellett, a budai Duna-ágban vettük fel a Nagyszombat utca vonalában, ahol a budaújlaki kutak vannak. Itt is csak felszínen vettünk vízmintákat, hat függélyben -— tehát a budaújlaki kutak közvetlen közelében — találtunk mérhető mennyiségű fenolt. Ez a tény az Óbudai Dunaág fenolos vízcsóvájával magyarázható, mely ezen a szakaszon a jobbparthoz simul. Keresztszelvényvizsgálat a Nagy-Dunában a gázgyár vonalában A Nagy-Dunában a jelenlegi fenolkoncentráció megmérése, valamint a sodorvonal megállapítása céljából az A jelzésű szelvényhez hasonlóan keresztszelvényt vettünk fel (D. szelvény). Itt a legnagyobb vízsebesség, azaz a sodorvonal а VI. függélyben, a meder közepén alakult ki. A sodorvonal öntisztítóképessége következtében itt találtuk a minimális fenolkoncentrációt, ugyanakkor a környező 2—2 függélyben 0,03— 0,01 mg/1 fenolt mértünk. A fenol eloszlásából
