Vízgazdálkodás, 1961 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1961-03-01 / 1. szám
egyöntetű véleménye, hogy a magyar Dunaszakasz hajóútkitűzése mintaszerű és első helyen áll. A vízügyi szolgálatot érintő kérdések közül még az alábbiakkal foglalkozott a Dunabizottság. Az 1959. április 1. és 1960. március 31. között a dunamenti államok részéről a hajóút fenntartása érdekében végrehajtott munkálatokról terjesztett elő az apparátus részletes beszámolót. A beszámoló az egyes államok által beküldött tájékoztatás alapján készült. A Dunának a hajók által okozott olajszennyeződése elleni küzdelemre vonatkozóan is hoztak határozatot. Az olajszennyeződés elhárítása tekintetében ugyan kedvező helyzetet teremt a határozat, de a hajózással kapcsolatos egyéb vízszennyeződés megszüntetésének kérdésével nem foglalkozik. Ez a tárgykör a következő ülésszakon kerül napirendre. A hidrometeorológiai ügyekben múlt év májusában tartott szakértői ülés javaslata is elfogadásra került. Az előterjesztés az észlelési hálózat kiterjesztésére és az adatok közlésének korszerűsítésére vonatkozott. Az ilyen irányú fejlesztés a vízállás-előrejelzés kérdését viszi majd előbbre. A Rajnai Kereskedelmi Kamarák Szövetségével való kapcsolat, valamint a műszaki és hajózási szakértőknek a Dunán és a Rajnán való közös utazása is a tárgyalásra került. Az apparátus felhatalmazást kapott arra, hogy e tárgyban vegye fel a kapcsolatot a dunamenti államokkal és idevonatkozóan dolgozzon ki javaslatot. A Dunabizottság 1960. évi működésének beszámolójában az előbbiekben tárgyalt ügyek előkészítésén kívül az apparátus jelentést tett az 1960. év szeptemberében Mohács és Szulina közötti Dunaszakasz dunabizottsági beutazásáról is. Ez a beutazás az 1959 szeptemberében Regensburg és Mohács között megtartott folytatásaként szerepelt. A beutazáson részt vettek a dunameni államok műszaki és hajózási szakértői. A beszámoló alapján pozitíve méltatható a beutazások eredménye, különösen annak hangsúlyozásával, hogy a szabályozási munkák kölcsönös megismerése a sikeres tapasztalatcserét szolgálta, széleskörű tájékoztatást adott a hajózási nehézségek, a dunai különböző szakaszjellegek tekintetében és nem utolsósorban abban, hogy a vélemények a helyszínen alakulhattak ki. A Dunabizottság 1961. évi munkatervének anyaga terjedelmes. A már tárgyalt kérdések további megvitatásán felül szerepel a vízhozam- és hordalékmérések módszereinek kérdése, a dunai határszakasz vízmércék „0” pontjainak egységes rendszerbe foglalása, hajózási forgalmi statisztikai adatok összegyűjtése, az EGB munkájában való részvétel, kiadványok összeállítása, nyomdai előkészítése stb. Különösen kiemelendő, hogy a hajózási forgalom statisztikai adatgyűjtésének tervbevett kiszélesítését meghatározó műszaki-gazdasági mutatók, a tervezett szabályozási munkák gazdaságosságának jellemzésénél elengedhetetlenül szükségesek. Rövid beszámolónk nem adhat teljes képet az ülésszak tárgyalási anyagáról. A 18 pontból álló tárgysorozatnak csupán a vízügyi szolgálattal összefüggő kérdéseivel foglalkoztunk és azokkal is csak olyan mértékben, amennyi a tájékozottság elnyeréséhez szükséges; a hajózás rendjével kapcsolatos ügykörökre nem tértünk ki. Végezetül meg kell említeni, hogy az ülésszak alatt alkalom nyílt a tárgyaláson résztvevő műszaki és hajózási szakértők részére a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet laboratóriuma kismintakísérleteinek bemutatására, figyelemmel a folyószabályozási kismintakísérletekre. Bemutattuk továbbá az osztrák és a csehszlovák szakértőknek a Sió-torkolat körzetében jégtörő-haj ócsoportunk eredményes működését és végül az egyik osztrák szakértőnek a balatonfüredi hajógyárat, ahol jégtörőhajóink készülnek. Petényi Oszkár JOGSZ A BÁLYISM ERTETÉS A vizek tisztaságának biztosításáról (1/ 1961. (I. 22.) Korm. rend.) A vízfogyasztás a felszabadulás óta, de különösen az utóbbi években — elsősorban az ipar nagyarányú fejlődése és az életszínvonal emelkedése következtében — ugrásszerűen megnövekedett. Az 1/1961. (I. 22.) Kormányrendelet kimondja, hogy olyan vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv, szövetkezet, intézet, intézmény, illetőleg a kisiparosnak olyan telephelye (műhelye), üzlete, illetőleg üzemrész, amelynek működésénél közegészségügyi vagy népgazdasági szempontból káros szennyvíz keletkezik, szennyvíztisztító berendezés nélkül nem tervezhető, nem létesíthető és nem helyezhető üzembe. Kimondja a kormányrendelet, hogy a már korábban megépült és szennyvíztisztító berendezés nélkül működő üzemet szennyvíztisztító berendezéssel kell ellátni, illetőleg ott, ahol a szennyvíztisztító berendezés nem kielégítően működik, azt korszerűsítem kell. Minden olyan üzem, amely folyóba, patakba, tóba, öntöző-, vagy belvízcsatornába káros szennyvizet vezet be, vagy a káros szennyvízzel a talajvizet szennyezi, szennyvízbírságot, illetőleg szennyvízbevezetési díjat köteles fizetni. A szennyvízbírságot, illetőleg szennyvízbevezetési díjat a területileg illetékes vízügyi igazgatóság szabja ki. A bírságot, illetőleg a díjat a rendelet mellékletének alkalmazásával egy évre kell kiszabni. Dr. Zrínyi József
