Vízgazdálkodás, 1961 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1961-03-01 / 1. szám
30 VÍZGAZDÁLKODÁS Ez a rövid tájékoztató távolról sem tart igényt a teljességre. De kívánatosnak látszott, hogy az érdekeltek is megismerjék a Felső-Dunának e főbb problémáit, a mederemeLkedéssel kapcsolatban felmerülő veszélyeket és tudomásul vegyék, hogy a látszólag lassan, de alattomosan jelentkező veszélyek elhárítására a felkészülés megtörténik, a megfigyelések és tanulmányozások fokozott mértékben folynak s ezek alapján lehet majd eldönteni, hogy mi legyen a további teendő. Töry Kálmán a Duraabázottság tagja A jégtörőhajókkal 1961. január 10-én tartott árvédelmi gyakorlaton használtunk először hírközlés céljára rádió adó-vevő berendezéseket. Ugyanekkor rádióval felszerelt repülőgépet is igénybevettünk a „jégmegfigyelő” szolgálatra. A gép „észleléseit” a gyakorlatot irányító parti állomással közölte. A parti állomás a jégtörőhajóknak adott utasításait rádió útján továbbította. Ez alkalommal a rádió hírközlő szolgálatot készülékeivel és kezelőivel a honvédség látta el. A gyakorlat alkalmával leszűrt tapasztalatok azt mutatták, hogy ezt a hírközlési módot a jövőben is eredményesen lehet alkalmazni a jégelhárító szolgálatban. Az alsó Duna-szakaszon, Baja térségében január hó 23-tól kezdődött jégelhárításiban jégtörőhajóink már az OVF tulajdonában levő ultrarövidhullámú berendezésekkel felszerelve működtek. Az itt felszerelt készülékek a Keleti Főcsatorna vízszintszabályozásánál már használt, 10 W adóteljesítményű, FM—10. típusú, szimplex üzemű ún. traktor-rádiók, amelyek 40,3 MHz üzemi frekvencián dolgoznak. A készülékek hatótávolsága a terep tagoltságától és beépítettségétől, valamint az antenna szintmagasságától függően 20—50 km. Folyó évben 18 db — az előbbihez hasonló teljesítményű — új típusú hatcsatornás készüléket rendeltünk a Budapesti Rádiótechnikai Gyárnál, szimplex üzem részére engedélyezett 74,2 és 74,45 MHz frekvenciáikra hangolva. Az URH rádió-berendezések alkalmazásának az árvédelmi hírközlésnél igen nagy akadályát látom abban, hogy az OVF részére, duplex üzemhez, frekvenciasáv nem biztosítható! Jelenleg csak a duplex rendszer biztosítja az URH berendezésnél a fejlődés lehetőségét. A duplex üzemhez, mint ismeretes, legalább 2 frekvencia szükséges, egyik frekvencia (pl. 70 MHz) a I. állomás adását továbbítja, a másik frekvencia (pl. 82 MHz) a vele kapcsolatban álló II. állomás adását hozza vissza (1. sz. ábra). 1. ábra Ezzel szemben a szimplex üzemben az egy Ezzel szemben a szimplex üzemben, az egy frekvencián működvén, azalatt, míg az I. állomás ad, a II. állomás csak vesz. És csak az I. állomás vételre és a II. állomás adásra kapcsolása után cserél szerepet a kettő, amikor II. állomás ad és I. állomás vesz (2. sz. ábra). 2. ábra Ez az átkapcsolási művelet és az üzenetközvetítés végének szükségszerű kivárása, a beszélgetés folytonosságát nehézkessé és hosszadalmassá teszi. Ez az árvédelmi szolgálatnál sokszor nem engedhető meg. Azonban ez a szimplex üzemnek csak egyik hátránya. A fejlődést gátló másik, nagyobb hátrány az, hogy a szimplex üzem nem alkalmas közvetítő-lánc kialakítására. Mert a duplex üzemnél lehetőség van arra, hogy a berendezés hatótávolságát, azonos készülékek közbeiktatásával szinte korlátlan távolságig növeljük, mivel a közbeiktatott készülékek a vett beszélgetést a saját adójukra önműködően átjátsszak és tovább adják minden személyi beavatkozás (üzenetközvetítő) nélkül (3. sz. ábra). Szimplex üzemnél ez csak üzenetközvetítéssel lehetséges, ami érthetően nehézkes és sok helytelen és hibás közléshez vezethet (4. sz. ábra). / //. URH rádió adó-vevő berendezések az árvízvédelem szolgálatában
