Vízgazdálkodás, 1961 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1961-03-01 / 1. szám

22 VÍZGAZDÁLKODÁS Az öntözött terület öntözési mód. szerinti megoszlása 1960-ban 2. sz. táblázat Üzemelő szektor Árasztó Barázdás Permetező Egyéb összesen 10 0 0 kát. hol d b a n Állami gazdasági 17.7 5.3 13.5 17.7 54.2 Egyéb állami 3,1 0.8 2.1 5,7 11,7 Tanácsi 34,9 11.5 28,0 27,8 102,2 összesen: 55,7 17,6 43.6 51,2 168,1 Tervezési vonatkozásban gondoskodik a 200, 400, 600, 800, 1000 és 1200 1/perc teljesítményű kutak­kal ellátandó telepek típusterveinek elkészítésé­ről, ami a kijelölést és tervezést megkönnyíti s egyben a tervezési költségeket csökkenti. Kidol­gozta az esőszerű öntözés korszerű gépi berende­zéseivel szemben támasztott igényeket és ezek is­meretében gondoskodik ezek folyamatos kielégí­téséről. Az érintett főhatóságokkal egyetértésben kidolgozta az esőszerű öntözés gépi ellátásának ütemtervét. Kidolgoztatta az „Öntözőrendszerek és öntözőtelepek tervezési irányelvei” c. szabványt és megindította az „Esőszerű öntözés irányelvei” c. szabvány kidolgozását. 4. ábra Szervezeti vonalon jelentékeny számú termelő­szövetkezeti öntözőtelep öntözéstechnikai és kar­bantartási operatív feladatainak ellátására a Kő­rös-vidéki, Tiszántúli, Közép-Tiszavádéki és Közép- Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóságoknál már az 1960. évi üzemre vízhasznosítási csoportokat szervezett. E csoportok hézagpótló munkájukkal mintegy 8000 kh-on segítették az öntözést. Oktatási és ismeretterjesztésd céllal az év ele­jén előadássorozatot tartott a Mérnöki Tovább­képző Intézetben az esőszerű öntözésről, esőszerű öntözési brosúrát adott 'ki, OVF dolgozók készí­tették az „Esőztető berendezések és üzemük” és az „Öntözőtelepek tereprendezése” c. megjelent könyveket, valamint a „Szomjazó földjeinkért” c. hazai öntözéseinket átfogóan ismertető dokumen­tumfilmet. Mindezzel a korszerű öntözési módsze­rek helyes tervezését és építését segíti elő s egy­ben az öntözés eerdményeiről ad tájékoztatást. Öntözési bemutatót, tapasztalatcserét, öntözőgép­kezelői és kútfúrói tanfolyamokat tartott és tart még ez évben. A tudományos kutatás területén széleskörű munkát indított a felhasználható talajvízkincs mértékének megállapítására s az öntözővíz minő­ségi kérdéseinek tisztázására. Mindezekkel együttesen évek óta először sike­rült az évi öntözési tervet túlteljesíteni, egyben az elkövetkező évek tervteljesítését bizonyos mér­tékben megalapozni. Az ország minden részéből, termelőszövetkezetekből és állami gazdaságokból a vízügyi szolgálat felé irányuló számos tervezési, építési, vízbiztosítási igény kielégítése azonban még további intézkedéseket követel. Gábri Mihály Csővezeték műanyagból Ma már egyértelműen eldőlt az a hosszú ideig vitatott .kérdés, hogy készíthetők-e csőve­zetékek műanyagból olyan biztonsággal, mint fémből. Amellett, hogy azonos szilárdsági biz­tonság érhető el, a műanyagoknak olyan elő­nyeik is vannak, amelyekkel a fémek egyálta­lán nem versenyezhetnek. Az egyik ilyen előny a kis fajsúly. A csővezetékek részére számí­tásba jövő műanyagok közül a legnehezebbnek sem nagyobb a fajsúlya, mint 1,4, ezzel szem­ben a vasé, ill. aoélé közel 8, az ólomé pedig 11,4. Igaz ugyan, hogy a műanyagok szilárd­sága kisebb, mint a fémeké és ezért ugyanarra a nyomásra vastagabb falú csöveket kell al­kalmazni, de még ezt figyelembe véve is sok­szorta könnyebb a műanyagcső, mint a fémcső. A műanyagok másik nagy előnye a korrózió­állóság. A vas és acél már a levegő nedvesség­tartalmának hatására rozsdásodik, a műanyagok pedig még erős savaknak és lúgoknak is ellen­állnak. Igaz, hogy az ólom korrózióállóságával szemben nem emelhetünk kifogást, az ólom azonban egyrészt nagyon nehéz, másrészt mint színesfém, világszerte hiányanyag. Az egész vi­lágra kiterjedő széleskörű vizsgálatok és tapasz­talatok alapján ma már szabványosították is

Next

/
Thumbnails
Contents