Vízgazdálkodás, 1961 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1961-03-01 / 1. szám

VÍZGAZDÁLKODÁS A végrehajtó bizottságok és vízügyi szervek kapcsolata írta: VARGA ANDRÁS, a Kormány-Titkárság Tanácsszervek Osztályának vezetője A végrehajtó bizottságok szerveinek munkája rendkívül sokoldalú, szerteágazó. Így igen ki­terjedt az a tevékenység is, amelyet a tanácsok a vízgazdálkodás terén kifejtenek. Feladataik közé tartozik: a helyi jellegű belvízcsatornák, kisvízfolyások, nyárigátak, körgátak fejlesztése, fenntartása és felújítása és az ezéken való vé­dekezés. Az öntözőtelepek kijelölése és az azok­kal kapcsolatos beruházási tevékenység irányí­tása, a kommunális gazdálkodás körébe tartozó vízellátási és csatornázási feladatok irányítása. A víz és csatornaművek üzemeltetése, a víz­gazdálkodási társulatok szervezése és felügye­lete. A vízügyi igazgatóságokkal együttműköd­ve, az árvíz és belvízvédekezéssel kapcsolatos államigazgatási feladatok ellátása stb. Végrehajtó bizottságaink többsége, — abból a felismerésből kiindulva, hogy a szocialista népgazdaságban a víznek az ipar, a mezőgazda­ság, a közlekedés, a kommunális gazdálkodás stb. fejlődése terén nélkülözhetetlen szerepe van, — nagy jelentőséget tulajdonít a vízgazdálkodás­sal összefüggő feladatok megoldásának. Nem szorul bizonyításra, hogy a vizek hasz­nosítása, illetve kártételeinek elhárítása nép­gazdaságunk valamennyi ágát — közvetlenül, vagy közvetve — érinti, így a vízügyi kérdé­sek megoldása szorosan összefügg a társa­dalmi, politikai és népgazdasági fejlődéssel. A költségvetés tanácsi vízgazdálkodás beru­házási és felújítási munkáira 480 millió Ft az ez évi előirányzat. Ez a szám önmagában is mutatja a tanácsok vízgazdálkodási tevékenysé­gének jelentőségét, ami azonban még jobban kidomborodik akkor, ha figyelembe vesszük azt a szervező, koordináló, irányító tevékenységet is, amelyet a tanácsi szervek különböző vízügyi vonatkozású, fenntebb már részben felsorolt feladatok terén kifejtenek. Megnövelte a taná­csok szerepét a vízgazdálkodási feladatok ellá­tása terén a mezőgazdaság szocialista átszerve­zése, mert a belterjes gazdálkodás kialakításá­nak, a termelőszövetkezetek megszilárdításá­nak egyik fontos alapfeltétele a vízrendezési és vízhasznosítási munkák mielőbbi végrehajtása. Népgazdaságunk a vízügyi szervezet útján jelentős eszközöket fordított állami főművek létesítésére (öntöző és belvízrendszerek stb.). Ezek azonban a termelés érdekében csak ak­kor hasznosulhatnak teljes eredménnyel, ha az azokhoz kapcsolódó, helyi érdekeket szolgáló vízügyi létesítmények is megépülnek, amelyek létrehozásában főként a tanácsoknak van jelen­tős, kezdeményező szerepük. Az elmúlt évben az öntözés egészséges fejlő­désnek indult, öntözött területünk 164 000 kh területre emelkedett. Megvan a lehetősége an­nak, hogy ez évben elérjük a 200 000, a máso­dik ötéves terv végére pedig a 420 000 kh-at. Végrehajtó bizottságaink és azok szakigazga­tási szerveinek az öntözéssel kapcsolatban leg­jelentősebb feladatai: az öntözőtelepek kijelö­lése, a beruházások irányítása és lebonyolítása, valamint a belterjes nagyüzemi mezőgazdaság termelési módszerednek megfelelő kialakítása. Ennek érdekében ezt a feladatot a távlati tervek figyelembevételével úgy kell elvégezni, hogy az öntözőtelepek a jelenlegi, vagy a ké­sőbb kialakuló öntözőrendszerbe illeszkedjenek belé. A kijelölésnél különösen figyelembe kell venni a már kiépített állami főművek által biz­tosított, de kellőképpen még nem hasznosított öntözési lehetőségeket és elsősorban e terüle­teken kell új öntözőgazdálkodást létrehozni. Fokozottabban kell figyelembe venni az öntö­zés fejlesztése érdekében a helyi vízkészlete­ket. Törekedni kell olyan szervezeti formák kialakítására, amelyek keretében a termelőszö­vetkezetek — a vízügyi igazgatóságok műszaki tervei alapján és azok művezetése, valamint gépi munkával való közreműködése mellett — túlnyomórészt saját erővel, házilagosan végzik az öntözőtelepek építését. A megyei termelőszövetkezeti beruházási ke­retek elosztásánál célszerű az öntözéses gaz­dálkodást folytató termelőszövetkezetek 1 kh-ra eső beruházási keretét az átlagosnál magasabb összegben megállapítani, mivel az öntözés

Next

/
Thumbnails
Contents