Vízgazdálkodás, 1961 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1961-12-01 / 4. szám
VÍZGAZDÁLKODÁS 121 3. kép. Billenőtáblás duzzasztó a malom alatti rendezett szakaszon tett. A munkák eredményességét igen jól egészítette ki a párhuzamosan haladó lelkiismeretes kertészeti újjáformálás, ami a botanikuskert lelkes igazgatójának irányítása mellett készült. I960, év végén a Vízügyi Igazgatóság és a Tudományos Akadémia másfél éves szoros együttműködésének eredményeképpen befejeződött 4. kép. A duzzasztó és az egyik új híd ennek a komoly tudományos és idegenforgalmi értékű területnek a szakszerű újjáélesztése, s ma már külön autóbuszjáratok szállítják a látogatókat a vácrátóti arborétumhoz. Wisnovszky Iván főmérnök Miskolc, fürdőváros vízellátása írta: Illés György A fürdőellátás egy város kultúrszintjének egyik fokmérője. Az 1,5 millió lakosú ókori Róma több száz fürdőjéről és ezekkel összekapcsolt díszkútjairól volt híres. Az i. sz. 400-ban a városi vízművek napi 1 millió m3 vizet termeltek, amiből jelentős részt a fürdők fogyasztottak. Volt fürdője és egy-egy díszkútja, amely egyedül 20—30 000 m3 vizet használt naponta. Természetesem nagy áldozatot is hoztak a vízért, 40—60 km kő- és kőagyag vezetékeket, aquaduktokat építettek a távoli vizeknek a városba történő szállítására. Hazánkban is igen kedvező adottságai vannak a fürdőkultúrának, de a kommunális igények mellett ma már nálunk, de a világ minden kultúrállamában a vízkészleteknek azóta két újabb nagy fogyasztója lett: az ipar és a mezőgazdaság. A fürdők vízellátása szorosan összefügg Miskolc ivó- és ipari vízellátásával, a miskolci vízellátás megoldását pedig nem lehet elszigetelten kezelni a borsodi iparvidéktől. A miskolci fürdők mai vízfogyasztása 10— 15 000 m3 naponta. Ez a vízmennyiség csak egy kis része, mintegy 10%-a a város teljes vízigényének, mert a lakosság napi igénye 15—18 000 m3, az iparé 100 000 m3. Az igények természetesen differenciálódnak a minőség és a hőfok szerint és amíg egyik fogyasztónál a felszín alatti, másiknál a felszíni vizeket kell előnyben részesíteni. A város vízigényeit a közeli évek, a 15—20 éves távlatok és egy nagyobb 40—50 év perspektívájában kell vizsgáim. A közeli évekre meg kell mondanunk a konkrét építéseket, 20 éves távlatra a műszaki elgondolások vázlatát és ennél nagyobb távlatra csak a vízkészleteket kell biztosítanunk. Az ivóvízmüvek mai termelése — a fürdők ellátásához szükséges vizet is beleértve — kereken napi 40 000 m3. Ebből 50%-ot az ipar fogyaszt el. Az 1980. évi 240 000 fős város vízmüveivel szemben támasztott igény 65 000 m3 lesz, a 2000 évit pedig kereken 100 000 m3-re
