Vízgazdálkodás, 1961 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1961-09-01 / 3. szám
96 VÍZGAZDÁLKODÁS binál még a mesterséges talajvízdúsítás részére 5000 mJ/nap vízkivételi lehetőséget biztosítson. Miskolcon a Sajóba érkező házi szennyvizek kellő tágulási feltételét biztosítja, lehetővé tesz kisebb mértékű helyi öntözéseket a Bódvából. Másodlagos hasznosítása a tározó halasítása és szárnyastelep telepítése. A Rakaca patak vízgyűjtő területe 250 km2, a tározó hasznos térfogata 5,2 millió m:!. A létesített földgát hossza 880 m. legnagyobb magassága 7,5 m. Az árapasztó,s, az üzemvízleeresztés és a fenékürítés céljára egyesített műtárgy épül, valamint egy különálló surrantó. Az árapasztás elsősorban a gát rézsűlábából kiemelkedő, toronyszerűén kiképzett szifonon keresztül történik. A négy szifon közül a két szélső a tározó kb. 154,4 m. A. f-i vízszintjéné.1 kezd üzemelni, és együttesen 12 m:i sec vizet szállít. A két középső szifon kb. 154,5 m. A. f-i szinten kezd működni, szállítóképessége együttesen 40 m3sec. A fenékleürítő és üzemvíz csatorna 10 m3/sec vizet tud szállítani. A különállóan épült surrantó további 30 m:i'sec vízszállításra képes, így a műtárgyak a 100 éves gyakoriságú árvizek levezetésére is alkalmasak. Az alvízcsatorna a szabályozott Rakaca-mederbe csatlakozik. Ezen műtárgyba köt be kétoldalt a gáttesten esetleg átszivárgó vizek összefogására é.s elvezetésére alkalmazott gáttalp-szivárgó. A gátépítéssel kapcsolatos járulékos munkák a 4,5 km-es útáthelyezés, forrásra alapított helyi vízellátás, 3 km hosszú 20 kV-os távvezeték, gátőrházak, laboratórium, raktárak, halasítási létesítmények, vízgyűjtő rendezése. A tározó vízháztartásának ellenőrzésére a tó felett és az alvízcsatornán egy-egy rajzolómércével felszerelt vízhozammérő műtárgy épült. Bánvölgyi tározások A hálózati rendszer legnagyobb víztermelő telepeként először az upponyi tározó fog megépülni kb. 6 millió m:i tározótérfogattal és 3— 10 000 m:i,/nap vízszállítással. Innen nyersvízvezeték épül a később megépítendő lázbérci tározó alatti víztisztító telepig, ahonnan a termelt víz vízkezelés után az alaprendszerbe -lesz betáplálva. A 2. ötéves terv során megépül az upponyi tározó a nyersvízvezetékkel, a tisztítómű I. ütemével, a tisztítómű és Vadna közötti I. sz. fővezetékkel. Ehhez kapcsolódik a vadnai átemelőtelep, a Vadna—Kazincbarcikai fővezeték a BRV vízhiányának pótlására. A keleti és nyugati vízellátási rendszerek összekapcsolása érdekében megvalósításra kerül az Ózdi Regionális Vízmű szerves részét képező Vadna-Sajójobbpart közötti fővezeték, a putnoki magaslati medencével és sajójobbparti átemelő teleppel együtt. A Vadnától Ózd irányában leadásra kerülő vízmennyiségnek Ózdig történő eljuttatása a sajójobbparti új átemelőteleptő.1 Ózdig, valamint a város területén belül megépített alaplétesítmények segítségével fog történni. A hálózati rendszer és a víztározók beruházója az OVF irányítása mellett a VIZIBER. míg a kivitelezést részben az ÉM Csatorna- és Vízvezetéképítő Vállalat, részben a VIÉP végzi. Generáltervező a VIZITERV. Szakváry Jenő Könyvismertetés „Öntözőtelepek tereprendezése” A közelmúltban került könyvárusitől forgalomba az Országos Vízügyi Főigazgatóság támogatásával megjelent: „Öntözőtelepek tereprendezése” című, hézagpótló mű. A könyvet Gábri Mihály főmérnök szerkesztette. Egyes részei sok ábrával és fényképpel mutatják be az öntözési, tereprendezési, tervezési, építési, valamint az üzemi és kutatási kérdésekkel kapcsolatos teendőket. A könyvet irodalomjegyzék, gépadat-táblázat egészíti ki. Az „Öntözőtelepek tereprendezése” című mű nemcsak a vízügyi szervezet technikusainak, mérnökeinek, művezetőinek fontos kézikönyve, de az öntözésüzemeléssel foglalkozó agronómusok, öntözési szakemberek, tsz-vezetők számára is hasznos. Az alapos, gyakorlatias mű — a közérthetőség érdekében — csak olyan matematikai vonatkozásokat tartalmaz, melyek általános iskolai végzettséggel is érthetők. Terjedelme 182 A 5 formátumú oldal, ábráinak száma 48. Ára kötve, külső védőborítóval 21,— Ft. A kiadói munkát a KÖZDOK végezte, a nyomást a Zrínyi Nyomda, a külső borítót a VITUKI sokszorosító készítette. * „Vízgazdálkodás számokban” Vízkincsünk feltárása és megóvása, a népgazdaság vízigényének számbavétele, a vízkészletek és igények összehangolása, a vízkészlettel való tervszerű gazdálkodás népgazdaságunk fejlődésének egyik legfontosabb alapfeltétele. A kiadvány a fenti alapelvből kiindulva öszszefoglalóan ismerteti a vízgazdálkodás valamennyi ágazatára vonatkozó alapvető és jellemző adatokat. Az első fejezet a vízgazdálkodás feladatait, történeti adatait és a legfontosabb hidraulikai
