Vízgazdálkodás, 1960 (1-2. szám)

1960-12-01 / 2. szám

V tZGÁZDÁLKODÁS ái Nagy lendületet vettek az utóbbi években a la­kásépítkezések. Az elmúlt két évben szerveink la­kásberuházásokra mintegy 21 millió Ft-ot fordí­tottak, amelyből több mint 100 új lakás épült. Az OVF szervei által az utóbbi években meg­valósított szociális beruházási tervék jól tükrözik azt a szemléletet, amely a dolgozókról való gon­doskodás terén pártunk és kormányunk részéről megnyilvánul, amikor a népgazdaság teherbíró­­képességéhez mérten maximálisan igyekeznek ki­elégíteni az e téren mutatkozó szükségleteket. Szakszervezetünk XX. Kongresszusa alkalmából a vízügyi dolgozók élet- és munkakörülményeit javító intézkedésekről nyújtott rövid és hézagos ismertető is bizonyítja, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság a MEDOSZ segítségével mindent el­követ, hogy a lehetőségék határain belül bizto­sítsa a szolgálat minden dolgozójának a szocializ­mus építéséhez szükséges jó munkafeltételeit. Sipos Béla KISZ építőtáborok vízgazdálkodási munkái A mezőgazdaság szocialista átszervezésének meggyorsulásával, a termelőszövetkezeti és állami gazdasági nagyüzemek kialakulásával, gyors fej­lődésével a vízgazdálkodás iránti igények is ug­rásszerűen megnőttek. A korábbi, főleg állami vízgazdálkodási építések mellett ma már a ter­melő mezőgazdasági nagyüzemek kezdeményeznek üzemi célú vízrendezési és vízhasznosítási mun­kákat. Ez lehetővé teszi, hogy a helyi jellegű feladatok végrehajtásába a helyi erőforrások és a társa­dalmi munka már nagyobb arányiban bekapcso­lódjon. A társadalmi munkaerő mozgósításának, bekapcsolásának nagyon figyelemre méltó példája a magyar ifjúságnak a KISZ önkéntes építőtábo­rok keretében — a vízgazdálkodás terén — vég­zett munkája. A KISZ építőtáborok 1958. évi, első ízbeni szer­vezésénél — a nevelési szempontok mellett — a gazdasági építő célkitűzésekhez az alapot az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóság aktív bekapcsoló­dásával a vízgazdálkodási munkák adták meg. A táborok létesítésének legfőbb gazdasági indoka és célkitűzése a Hanság intenzívebb hasznosításához szükséges, üzemi vízrendezési munkák végrehaj­tása volt. Erre alakultaik a horvátkimlei és han­sági táborok. Ezek mellett létesült még Győr tér­ségében, Vénék községben a harmadik tábor, amely a dunai árvízvédelmi fővonalhoz tartozó töltések erősítését vállalta. ti 500 fő 1958 1959 1960 A KISZ-táborok eredményeit bemutató grafikon Azóta a táborok száma megnőtt, gazdasági cél­kitűzéseik más területekre, mezőgazdasági és ipari feladatok végrehajtására is kiterjedtek. 1960. év­ben összesen már 21 helyen volt építőtábor. Ke­reken 20 000 fiatal közreműködésével, 220 000 m3 földmunka elvégzésével 63 km hosszú csator­nát építettek és kereken 14 000 kh területen javí­tották meg a vízlevezetési viszonyokat, vagy segí­tették elő az öntözést. Nem túlzás azt állítani, hogy a táborok gazdasági megalapozottságát még mindig a vízgazdálkodási célú munkák képezik. A munkák lényegében mindenhol kézi munka­eszközökkel végezhető földmunkáikra, bokorirrtás­­ra stb. szorítkoztak, amelyeknek műszaki előké­szítését (tervezését) és a kivitel közbeni műveze­tést, szakirányítást a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok nagy segítőaikarással látták el. (1. sz. fénykép.) Az eltelt három év alatt kizárólag az Országos Vízügyi Főigazgatóság közreműködésével és szak­­irányításával a KISZ ifjúsági építőtáborok az alábbi munkákat végezték, illetve eredményeket értek el. (Lásd kimutatás.)

Next

/
Thumbnails
Contents