Vízgazdálkodás, 1960 (1-2. szám)
1960-12-01 / 2. szám
VÍZGAZDÁLKODÁS 15 tapasztalat mutatja meg, hogy a vízjárást befolyásoló sokféle elem számbavétele, illetve mérése milyen sűrű hálózatot kíván és milyen eszközökkel és észlelési módokkal oldható meg leggazdaságosabban. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság kezdeményezésére 1960-ban kezdte meg működését a szennyvízöntözés hazad tapasztalatainak kiszélesítésére a debreceni kísérleti telep (3—4. sz. fénykép). Ennek és még néhány később létesítendő ipari eredetű szennyvízöntözési kísérleti telepnek célja olyan megoldás kialakítása, amely a városi és ipari eredetű szennyvizeket az élővízfolyások további terhelése nélkül helyezi el, ill. hasznosítja. A VITUKI hidrológiai kísérleti területei mellett az Öntözési és Rizstenmesztési Kutató Intézet Szarvas melletti, kondorosi öblözetben létesített, belvízikísérleti telepe; a Műegyetem I. sz. Vízépítési Tanszékének a Kövecses patak vízgyűjtőjében levő hókutatási területe; az Erdészeti Tudományos Intézetnek az erózió és a fásítás hatása tanulmányozására létesített kdsnánad kísérleti területe és a többi kisebb kísérleti területek mind igen szép eredményekkel segítik elő a gyakorlati feladatok elméleti megoldását. A meglevőkön felül azonban szükség van további kísérleti területek berendezésére is. Így elsősorban a most összeállított belvízrendezési kutatási terv keretében tanulmányozni kell a belvíz tározódásának és összegyülekezésének folyamatát, továbbá a szokásos tdltózás és az ideiglenes szivattyúk beállításának hatását. E célra a Fehértó-majsad kísérleti terület látszik a legalkalmasabbnak és berendezése remélhetőleg még ebben az évben megindul. Kísérleti területet kell berendezni a Kis-Alföldön és a Bakonyiban is, a többi területektől teljesen eltérő talaj- és éghajlati viszonyok miatt. Borsod megyében, a Bódva vízgyűjtőjében létesítendő rakacai tározómedence 1958-ban megindult építése nagyobb kísérleti terület berendezésére nyújt — külön költség nélkül — lehetőséget, 3. ábra Szennyvízzel öntözött növényzet mivel a tározó üzeme a hidrológiai észleléseket amúgy is szükségessé teszi. A terv szerint ily módon országszerte berendezendő mintegy 10—12 kísérleti terület — amelynek egy része mintegy 10 év után feladható — 4. ábra Öntözetlen növényzet az ország területének 1%-át venné hidrológiai szempontból mintegy nagyító alá, de mint „indikátor terület”, alkalmas az egész ország vízviszonyainak folyamatos figyelemmel kísérésére is. Ezt a módszert követik a Szovjetunióban is, mert a gyakorlati követelményeket teljesen kielégítően biztosítja a korszerű vízgazdálkodáshoz megkívánt hidrológiai adatszolgáltatást. Stelczer Károly Az iparosodás fejlődése következtében az egész világon súlyos vízellátási nehézségek léptek fel. A helyes vízgazdálkodás az erősen iparosodott államoknak súlyponti kérdése. Különösen rohamos a fejlődés a vízellátás és a szennyvízkezelés vonalán. A klasszikus vízgazdálkodási ágak jelentősége a XX. század második felében, tekintettel azok korábbi jól kiépítettségére, arányosan csökkent. A ma feladata a vízkémia és a víztechnológia fejlesztése. A Magyar Hidrológiai Társaság a kor követelményeit szem előtt tartva 1961. május 17—21 -e között Vízminőségi Kongresszust rendez, amelyen a ma olyan aktuális, különböző vízkémiai és víztisztítás-technológiai kérdéseket tárgyalják meg, külföldi résztvevőkkel. * 1961 márciusában kerül megszervezésre a vízügyi szolgálatban foglalkoztatott gépészmérnökök és gépésztechnikusok szakmai továbbképző tanfolyama. A tanfolyam levelező-rendszerű, amelynek keretében a résztvevők enciklopédikusán megismerkednek a legfontosabb vízgazdálkodási kérdésekkel, továbbá munkájukkal összefüggő üzemi és gazdasági ismeretekkel, az építő- és szállítógépek szerkezettanával és munkatechnológiájával, továbbá a vízügyi szolgálatban alkalmazott vízgépekkel.
