Vízgazdálkodás, 1960 (1-2. szám)
1960-12-01 / 2. szám
^Otz^azdúlk&dásuuk 1961. ét)i {őhl) célkitűzés ti Irta: Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője Hároméves tervünk sikeres befejezésével megteremtettük a szilárd alapot, hogy az új esztendő küszöbén rátérhessünk alkoco типкапк új, nagy íejezetere, második ötéves tervünk megvalósítására és ezzel befejezzük hazánkban a szocializmus alapjainak lerakását. Népgazdaságunk és benne vízgazdálkodásunk egészségesen, biztatóan fejlődik. Az ötéves terv első evének kapuján azzal a jóleső és megnyugtató tudattal léphetünK át, hogy a hároméves terv időszakában az ipari termelés az előirányzotthoz képest 22 %-kal nagyobb mértékben, összesen 40 % -kai, a nemzeti jövedelem a tervezettéhez képest 13 %-kal nagyobb mértékben, összesen 26 %-kal növekedett. Beruházási tervünket 18 milliárd forinttal túlteljesítetük. Alapjában sikerült a mezőgazdaságban a kettős feladatot eredményesen megoldani: a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egyidejűleg nőtt a termelés és az árutermelés színvonala is. A falu társadalmi — termelési viszonyaiban végbemenő mélyreható változásokkal egyidőben a mezőgazdaság termelése az utóbbi három év alatt 12 %-kal, a felvásárlás pedig 18-20 %-kal növekedett. A Párt és a Kormány elérkezettnek látja az időt, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodásnak egész mezőgazdaságunkra való kiterjesztésével a tél folyamán lényegében befejezzük a mezőgazdaság szocialista átszervezését, ami a népgazdaság további, gyorsabb fejlesztésének alapvető feltétele. Az új ötéves tervet már szocialista iparra és mezőgazdaságra támaszkodva, egységes szocialista termelési és társadalmi viszonyok között kezdhetjük meg. Népgazdaságunk egységes szocialista alapjának létrejötte, a vízgazdálkodás megnövekedett népgazdasági jelentősége, mind fokozottab szerepe szocialista építő munkánk meggyorsításában új tartalmat, új célokat jelöl ki a vízgazdálkodás számára. Ez mind magasabb színvonalú munkát követel meg. A megnövekedett vízgazdálkodási feladatok megoldásának kedvező feltételeit jelentik a vízgazdálkodás terén a hároméves terv időszakában elért jelentős eredményeink és az a körülmény, hogy a népgazdaság szocialista fejlődésével összhangban megváltoztak vízgazdálkodásunk társadalmi-gazdasági alapaji és termelő erőinek, műszaki színvonalának fejlődésében is ugrásszerűen minőségi változás következett be. ötéves tervünk első évében népgazdaságunk gyorsabb ütemű fejlesztése és a meglevő átmeneti nehézségek mielőbbi leküzdése érdekében fő célkitűzésünk a gazdaságos többtermelés megvalósítása, a terv, és munkafegyelem megszilárdítása, a termelékenység emelése, a gazdasági vezetés színvonalának további javítása. E célkitűzésekkel áll összefüggésben, hogy a beruházások általában némileg az ez évi szint alatt maradnak. Ez szükségessé teszi, hogy jobb munka- és üzemszervezéssel, a kapacitások jobb kihasználásával valósítsuk meg a többtermelést. A vízgazdálkodás fejlesztése terén kijelölt jövő évi feladatokat a népgazdaság fő célkitűzései és lehetőségei határozzák meg. Vízgazdálkodási célokra 1961-ben lényegében azonos nagyságú anyagi eszközök állnak rendelkezésre, mint az előző évoen. Nem számítva a különböző ipari tárcák vízügyi berunázásait és a társadalmi erőből megvalósítható vízügyi munkákat, összesen mintegy másfélmilliárd forintot fordítunk vízügyi eladatok megvalósítására. Ebből az Országos Vízügyi Főigazgatóság területén felhasználásra kerülő beruházások — a közeljövőben a minisztertanács által jóváhagyásra kerülő terv előirányzata szerint — mintegy 460 millió forintot tesznek ki. Tanácsi vízgazdálkodási célokra 300 millió forint, a Földművelésügyi Minisztérium keretében pedig a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok vízügyi feladatainak megvalósítására mintegy 200 millió forint kerül felhasználásra. Felújítási és fenntartási jellegű munkákra több mint 500 millió forintot fordítunk. A második ötéves terv a fejlődés új távlatait nyitja meg a vízgazdálkodás előtt. E célok megvalósításának feltétele^ hogy a vízgazdálkodás eszközeivel már az ötéves terv első évében alátámasszuk az ipari- és mezőgazdasági termelés magasabb színvonalra emelésére, a lakosság kulturális és anyagi jólétének növelésére irányuló célkitűzések valóra váltását. A VÍZGAZDÁLKODÁS IRÁNYÍTÁSÁNAK FÖ AGAI A vízgazdálkodás irányításának három fő ága: egyfelől a vízügyi álamigazgatási feladatok keretében a vízzel való tervszerű gazdálkodás népgazdasági szintű szabályozása, másfelől a vízépitőipari termelés irányítása, harmadrészt a tanácsok vízügyi munkáinak szakfelügyelete és a társadalmi erők fokozottabb mozgósítása a helyi vízügyi feladatok megoldására. A vízgazdálkodás fejlődése megköveteli, hogy e szerteágazó irányító munkában a feladatok összefüggő egységes szemléletét érvényesítsük. Az utóbbi években munkánk mindhárom területén lényeges előrehaladást értünk el. Ha azonban az elért eredményeket az előttünk álló, még felelősségteljesebb feladatokhoz mérjük, úgy legfőbb célkitűzésünknek az irányító munka mindhárom ágában a vezetés színvonalának további javítását kell tekintenünk. A TERVSZERŰ VÍZGAZDÁLKODÁS KIALAKÍTÁSA Az utóbbi évek munkájának eredményeként feltártuk az ország vízkészletét. A Vízgazdálkodási Adatgyűjtemények az ország vízgazdálkodási adottságait jól rendszerezett formában ölelik fel. Megtörtént az ipari, mezőgazdasági és lakótelepi vízhasználatok részletes számbavétele. E munkákkal megalapoztuk a tervszerű vízgazdálkodás kialakítását. Lehetővé vált, hogy ne csak rövid időszakokra, — az éves, ötéves tervek céljára — hanem a legmesszebbmenő távlatokra is kidolgozzuk az állami vízgazdálkodási kerettervet. A keretterv, mint irányterv, időbeni ütemezés nélkül, a községek szintjéig lemenőén tartalmazza a természeti feltételek, a népgazdasági szükségletek és a műszaki célszerűség mérlegelése alapján kijelölhető vízgazdálkodási fejlesztési lehetőségeket. Kidolgozása megkezdődött és előreláthatólag két-három év alatt befejeződik. Az új szocialista vízjogi törvény kidolgozása, a vizek tisztaságának megóvása érdekében teendő intézkedéseket tartalmazó kormányhatározat kezdeményezése, a vízgazdálkodás népgazdasági tervezési módszereinek kialakítása, a társadalmi erők szélesebbkörű bevonását elősegítő jogszabályok és intézkedések — köztük a szocialista típusú vízgazdálkodási társulatokra vonatkozó új törvényerejű rendelet megalkotása — »gy-egy láncszem a népgazdasági méretekben kibontakozó, vízgazdálkodási irányító munkának. A vízgazdálkodásban korábban jelentkező szakmai egyoldalúság kiküszöbölése és a népgazdasági szemlélet érvényesítése megköveteli, hogy mind az ötéves terv időszakára, mind a jövő évre olyan célkitűzéseket állapítsunk meg, amelyek egybeesnek a népgazdaság érdekeivel és segítik annak a törekvésnek megvalósítását, hogy vízügyi feladatainkat az ipari, mezőgazdasági és a népgazdaság más ágaiban jelentkező termelési célkitűzéseknek rendeljük alá. Az 1961. évi vízgazdálkodásfejlesztési célkitűzések meghatározásánál törekedtünk a helyes szakágazati és a megfelelő területi arányok kialakítására, nemkülönben a rendelkezésre álló anyagi-műszaki erők olyan csoportosítására, amely összhangban áll a termelési célkitűzésekkel. El kell kerülnünk a korábbi éveknek hibás gyakorlatát, mely a vízépítőipari szervezet kialakításánál, a gépkapacitás, az eszközök elosztásánál nem vette kellően figyelembe a termelési feladatokat. A hitelek arányos elosztása alatt pedig azt értette, hogy minden szakágazat, és az ország valamennyi területe arányosan részesedjék azokból. Ez az eszközök túlzott szétforgácsolásához vezetett és akadályozta a következetes fejlesztési irányelvek érvényesítését. Az ötéves terv folyamán és a jövő évben is előtérbe behelyezzük a mezőgazdasági termelés fellendítését szolgáló vízügyi munkákat, az árvédelmi biztonság növelését, az ivóvízellátás megjavítását, az ipar növekvő vízgényének biztosítását és a vízépítési munkák gépesítését, ami munkánk műszaki színvonalának emelése szempontjából alapvető jelentőségű. FELADATAINK A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS TERÉN A mezőgazdasági termelés színvonalának emelése érdekében most néhány fő feladatra kell összpontosítanunk a népgazdaság erőforrásait, a parasztság erőfeszítéseit. Ezek között az első helyek egyikén kell említenünk az öntözést és a belvízrendezést, általában a mezőgazdasági termeléssel összefüggő vízügyi munkákat. Ez azt a felismerést tükrözi, hogy a termést veszélyeztető és a talajszerkezet tartós leromlását előidéző vízkárok elhárítása, valamint az öntözés, a magasabb terméshozamok elérése szempontjából éppen olyan fontos, mint a gépesítés, a talajerőpótlás és a nemesített vetőmagellátás. Ez a felismerés egyébként világszerte teret hódít. Megvalósításának sikeres feltételei természetesen elsősorban a szocialista mezőgazdasági körülményei között adottak. A mezőgazdasági célt szolgáló vízügyi munkák között nem lehet éles határvonalat vonni. Akár az öntözésről, akár a belvízgazdálkodásról, vagy a termőtalaj megóvását elősegítő talajvédelmi munkákról van szó, ezek összefüggő, egymást kiegészítő egészet alkotnak. A mezőgazdasággal kapcsolatos vízügyi feadatainkat megnöveli, de egyben megvalósításuk lehetőségeit megkönnyíti, hogy azokat már a szocialista mezőgazdaság körülményei között kell végrehajtani. Jelentős segítséget ad ehhez a Kormánynak a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséről hozott legutóbbi határozata, mely nagy és felelősségteljes feladatokat tűz ki a vízügyi szervek elé az öntözés, a vízrendezés és a talajvédelem terén egyaránt. Ezek eredményes megoldása a termelőszövetkezetek megszilárdításának, nagyüzemi fölényük kibontakoztatásának fontos eszköze. Az öntözés terén az elmúlt évben egészséges fejlődés bontakozott ki, ami elsősorban a mezőgazdaság szocialista átszervezésében elért eredmények következménye. Ez évben 164.000 holdon folytattak öntözést az országban, tehát nagyobb területen, mint eddig bármikor. De nem csak az öntözött területek nagysága nőtt, hanem lényeges színvonal-emelkedés is bekövetkezett az öntözésben. A műszaki feltételek mellett mindjobban megvalósulnak az öntözéses gazdálkodás üzemi, agronómiái feltételek, melyek végső soron együttesen eredményezhetik az öntözés teljesértékű hasznosulását. Az ezévi biztató eredmények megadják az alapot, hogy az öntözött területeket közel 200.000, az ötéves terv végéig pedig 420.000 holdra terjesszük ki. ösztönöznünk kell azt az egészséges irányzatot, amely növeli az öntözött szántóföldi kapás és takarmány növények részarányát és mind nagyobb kiterjedésű rét- és legelő-területen valósítja meg az öntözést.
