Vízgazdálkodás, 1960 (1-2. szám)
1960-09-01 / 1. szám
VÍZGAZDÁLKODÁS 15 Szennyvízöntözés Sűrűn lakott, fejlett iparral rendelkező országokban a városi és üzemi szennyvizek elhelyezése komoly gondot okoz. A természetes vízfolyások szennyvízbefogadó képessége véges, túlterhelésük esetén öntisztító képességük megszűnik, elpusztulnak a rothadó szervesanyagok lebontását végző mikroorganizmusok, az élővizekből szennyvízcsatorna lesz. Ezzel megszűnik a fürdés, a vízisport lehetősége, kipusztul a halállomány, lehetetlenné válik az ivó- és ipari vízkivétel. Bár a borsodi bánya- és iparvidéken keresztülfolyó — már az országhatárnál Csehszlovákiából szennyezetten érkező — Sajó folyónál, a felsorolt károk mindegyike erősen érezhető, hazánkban ma még nem annyira súlyos a helyzet, mint a nálunk fejlettebb iparral rendelkező Csehszlovákiában, vagy Német Demokratikus Köztársaságban. Az élővízfolyások szennyeződésekkel szembeni védelmét azonban már most kell biztosítani, mert a helyzet romlása helyrehozhatatlan népgazdasági károkat okozhat, a felszíni vízkészletek elszennyeződésük miatt további ipari-, vagy ivóvízellátási célú vízkivételre alkalmatlanná válnak, ez pedig a szükségletekhez képest szűkös vízkincsünk mellett további iparosítási programunk megvalósítását fékezheti. Erre idejekorán felfigyelt az Országos Vízügyi Főigazgatóság is, a súlyosabb ártalmak megelőzését szolgálja többek között a közelmúltban a vízügyi igazgatóságoknál kiépített vízminőségi laboratórium-hálózat, valamint az ártalmas szennyvizet kibocsátó ipari üzemek közeljövőben bevezetésre kerülő bírságolása. A kérdés megoldásának egyik jól járható és külföldön már évtizedek óta eredményesen alkalmazott útja a szennyvizek olyan elhelyezése, amellyel elkerülhető az élővizek további szennyeződése. Ilyen elhelyezési mód a szennyvízöntözés. Külföldi államokban a szennyvízöntözésnek nagy múltja van, a múlt század folyamán a szennyvizek tisztítására irányuló törekvések éppen e módszerrel vezettek első Ízben kedvező eredményre. Szennyvízöntözésre rendezkedtek be például Berlin város szennyvizeinek elhelyezésénél is. Korszerű technológiában ma már nemcsak nagyvárosok házi szennyvizei, hanem újabban a cukorgyárak, rostkikészítő textilüzemek, sőt, fenoltartalmú szennyvizek is elhelyezhetők és hasznosíthatók öntözés útján. A szennyvízöntözés hazai bevezetését és széleskörű alkalmazását több adottságunk is sürgeti. Így, nagyvárosaink jelentős részén nem folyik keresztül olyan vízhozamú vízfolyás, amely a szennyvizek befogadójaként számbaj öhetne. A mezőgazdaság nagyüzemi és belterjes irányú fejlődése másrészt fokozott talajjavítási igénnyel lép fel, amelynek egy része a szennyvizek trágyázó hatásának öntözéses hasznosításával lenne fedezhető. A vízfolyások mentesítése a káros szennyvizektől, a magas szervesanyagtartalom tápértékének értékesítése az Országos Vízügyi Főigazgatóság kezdeményezésére először Debrecenben valósul meg, a tervezett kísérleti szennyvízöntözőteleppel. Jelenleg a város házi és ipari eredetű szennyvizeit minden tisztítás nélkül a Tocó vízfolyásba vezetik. Az itt szétterülő szennyvizek mocsarat képeztek, amely egyrészt állandó járvány veszéllyel fenyegeti a várost, másrészt bűzt árasztva, méltatlan környezetet teremt. A szennyvízöntözés kiépítése ezt a tarthatatlan helyzetet megszünteti, ugyanakkor a város közelében alakult termelőszövetkezetek és állami gazdaságok terméshozamának növelését, a termesztett növénykultúrák választékának bővítését biztosítja. A debreceni szennyvízöntözés kiépítése 20 kh területű kísérleti telep létesítésével kezdődik, amely a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében áll majd. A telep ellenőrzését kutatói munkaközösség gyakorolja. Feladata lesz a szennyvíz minőségének folyamatos ellenőrzése, a mezőgazdasági hasznosítás legalkalmasabb módjainak megállapítása, a szennyvízzel öntözhető növényféleségek körének meghatáí ozása, az emberi, illetve állati szervezetre káros kórokozók ellenőrzése, illetve ártalmaik megelőzése. A debreceni szennyvízöntözésen kívül kísérleti céllal néhány ipari szennyvízfajta öntözésének berendezése is kiépül. Figyelembe véve még a balatonföldvári új szennyvíztisztítóteleppel kapcsolatos szennyvízhalastó kísérleteket, kibontakozik a lehetősége hazánkban is a szennyvizek veszélytelen elhelyezése és egyben hasznosítása széleskörű bevezetésének. Dr. Szebellédy Lászlóné ELEVENÍTETT ISZAPOS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS. A biológiai tisztítás új rendszerű műtárgyai, az élesztettiszapos medencék lassan hódítottak tért hazánkban. A Fővárosi Csatornázási Művek pestszentlőrinci telepén működő, viszonylag kis egység után ez év elején lépett üzembe Budakeszin a tüdőszanatóriumok és a község szennyvizeit tisztító új telep. A telepen Kessener rendszerű elevenített iszapos medence épült, mely azóta kielégítő biztonsággal, jó hatásfokkal működik. TORONY-CSEPEGTETÖTESTEK MAGYARORSZAGON. A kedvező külföldi tapasztalatok alapján hazánkban is rátértek a leghatékonyabb biológiai szennyvíztisztítás műtárgyainak, a toronycsepegtetőtestek építésére. Ma már 5 ilyen berendezés működik az országban, az első a tatabányai, a második a nyíregyházi kórház szennyvizeinek ártalmatlanná tételére szolgál. A műtárgyak üzembehelyezésük óta — a kezdeti, indulási nehézségeket leszámítva — kifogástalanul működnek, a tisztítás hatásfokának vizsgálatánál szerzett tapasztalatok szerint jobb eredményt mutatnak fel, mint a klasszikus berendezések.
