A vízgazdálkodás fejlesztésének alapjai és irányai - A Vízgazdálkodási Keretterv összefoglalása (1984)

4. A magyar vízgazdálkodás helyzete és fejlesztése - 4.2. Vízhasznosítás - 4.23. A vizek energetikai, közlekedési és jóléti célú hasznosítása

63. táblázat A főművek teljesítőképessége és 1982. évi kihasználtsága (ma/s) Megnevezés Névleges teljesítő­képesség Tényle­ges tel­jesítő- képes- ség Az 1982. évi lekötött tényle­ges mezőgazdasági vízhasználat Duna-völgy Tisza-völgy 97,0 364,9 56,3 210,0 45,1 10,2 104,3 48,6 összesen 461,9 266,3 149,5 58,8 üdülés és a sportolás fontos lehetőségei. E tulaj­donságaik kisebb részt közvetlenül is hasznosít­hatók; intenzív kiaknázásukhoz azonban jelen­tős vízgazdálkodási beavatkozásra, a vízjárás, az adottságok folyamatos szabályozására van szük­ség. Tekintve, hogy valamennyi tulajdonság hor­dozója a víz, a beavatkozásokat valamennyire tekintettel kell megtervezni, törekedve az ösz- szes lehetőség kihasználására. A vízerőhasznosítás Hazánk vízfolyásainak vízerőkészlete főként a folyók kis esése miatt viszonylag szerény. (Az 50%-os gyakoriságú vízhozamok alapján számí­tott elméleti vízenergiakészlet adatait a 65. táb­lázat tartalmazza.) a főművek üzemelési és fenntartási költségeit a bevételek nem fedezik. Az öntözőrendszerek műszaki állapota — a tervszerű fenntartás és felújítás eredményeként — lehetővé teszi az öntözés és a halastavak szá- moaaevő fejlesztését. A vízzel ellátható terület nagyságáról a 64. táblázat, a fejlesztés földrajzi, helyi feltételeiről a 22. ábra ad tájékoztatást; utóbbi a különböző mértékben aszályos (vízhiá­nyos) területek feltüntetésével rávilágít az ön­tözés növelésének indokoltságára, valamint az öntözőrendszerek kiterjesztésének, a főművek távlati fejlesztésének irányára is. A növényter­mesztés fejlődésére és az öntözés fejlesztésének feltételeire alapozott előirányzat szerint az ez­redfordulón mintegy 500 ezer ha lesz az öntözés­re berendezett terület. 64. táblázat A főművi vízkivételekkel ellátható területek Megnevezés Duna­völgy Tisza­völgy össze­sen ezer hektárban 1. Ellátható terület 194,4 599,3 793,7 2. Berendezett terület 73,6 151,1 224,7 3. Jelenlegi fejlesztési lehetőség 40.6 175,9 216,5 4. A teljes kihasználásra történő fejlesztés 80,2 272,3 352,5 4.23. A vizek energetikai, közlekedési és jóléti célú hasznosítása A vízkészlet nemcsak az élővilág nélkülözhe­tetlen alapanyaga és a termelés fontos segéd­anyaga, hanem sokrétű adottságaival, tulajdon­ságaival a társadalom többféle anyagi és jóléti szükséglete kielégítésének forrása is. A vizek mechanikai és hőenergia-tartalmának hasznosítása előnyösen csökkentheti vagy kiegé­szítheti más energiahordozók felhasználását; a folyók és a tavak — mint közlekedési pályák — számottevő szerepet kaphatnak a szállításban; a vizek hő- és ásványtartalmuk, valamint föld­rajzi-táji adottságaik révén a gyógyászat, az 65. táblázat Az ország elméleti vízerőkészlete Vízfolyás Az Ej,i értékek alapján millió kWh év 0 /0 Duna 4951 66,1 Dráva 698 9,4 A Duna egyéb mellékfolyói 426 5,7 A Duna-völgy összesen 6075 81,2 Tisza 715 9,6 A Tisza egyéb mellékfolyói 368 4,9 A Tisza-völgy összesen 1083 14,5 A kisvízfolyások összesen 320 4,3 Magyarország összesen 7478 100,0 Az elméleti vízenergiakészletnek több mint a fele műszakilag hasznosítható, és ez mintegy 5%-a az országban jelenleg évente kitermelt szén-, kőolaj- és földgázkészlet összes energeti­kai értékének. Részben a vízerőhasznosítás költséges voltából fakad, hogy a vízenergiakészlet kihasználtsága hazánkban igen alacsony, nem éri el a 3%-ot sem. A meglevő vízerőművek adatait bemutató 66. táblázat szerint a hasznosított vízenergia je­lenleg az ország összes villamosenergia-termelé- sének 0,7%-a. Az elmúlt évtizedben a vízerőkészlet jelentő­sége világszerte megnőtt. Hazánkban a Duna vi­szonylag nagy energiakészlettel rendelkező Bu­dapest feletti szakaszának hasznosítása vált idő­szerűvé. A gabcikovo-—nagymarosi együttmű­ködő, 50—50%-ban magyar, illetve csehszlovák létesítményrendszer üzemvízcsatornás felső víz­erőtelepe 720 MW teljesítménnyel átlagosan 2652 GWh, a nagymarosi mederben építendő lépcső 158 MW teljesítménnyel 1025 GWh évi 66

Next

/
Thumbnails
Contents