A vízgazdálkodás fejlesztésének alapjai és irányai - A Vízgazdálkodási Keretterv összefoglalása (1984)
4. A magyar vízgazdálkodás helyzete és fejlesztése - 4.2. Vízhasznosítás - 4.21. A települési és az üzemi (ipari, mezőgazdasági) vízellátás, a használt vizek elvezetése, tisztítása és elhelyezése
lephelyein ásott kútból általában már ki nem elégíthető mértékű (és minőségű) vízigények, és tisztítandó használt vizek jelentkeznek. A telephelyek jelenlegi és várható vízigényeit a 48. táblázatban foglaltuk össze. A vízigények 78%-át jelenleg saját víztermelő berendezéssel elégítik ki. A kis települések vízellátásának fejlődésével ez az arány valószínűleg csökken, mert a telepek egy részét a közüzemi vízművekről fogják ellátni. 48. táblázat A mezőgazdasági üzemek vízszükségletének megoszlása (millió m3/év) Megnevezés 1980 2000 évben Állattenyésztés 70 124 Élelmiszeripar 79 130 Egyéb tevékenység 15 20 Szociális célra 20 25 összesen 184 299 A fürdők vízellátása A fürdők a különféle vízkészletek higiéniai, gyógyászati, sportolási és pihenési célú hasznosításának eszközei. Az utóbbi évtizedekben növekedett az igény a gyógyvizek iránt, a lakosság és a külföldi idegenforgalom részéről egyaránt. A testnevelési oktatásban mind nagyobb szerephez jutott az úszás, ami az uszodák fejlesztését és tanuszodák kialakítását tette szükségessé. A vízparti üdülés mellett nőtt a mesterséges strandok iránti igény is. Ugyanakkor csökkent a komfortos lakások számának növekedésével a tisztasági fürdők szerepe. A fürdőfejlesztés elsősorban — bár nem kellően összehangoltan — a neves termálfürdők rekonstrukciójára és új gyógyfürdők építésére irányult. Az egyéb fürdőknél nem a fejlesztés kívántnál kisebb mértéke az elsőrendű gond, hanem sókkal inkább a korlátozott fenntartás miatti állagromlás. Bár egyoldalúan, de az arányokat érzékelte- tően jellemzik a fürdők fejlődését a 49. táblázat adatai. 49. táblázat A fürdők befogadóképessége (1000 fő) Megnevezés 1960 1970 1980 2000 Gyógyfürdő 28 36 76 230 Strandfürdő 239 366 368 720 Tisztasági fürdő 9 12 10 — összesen 276 414 454 950 Az ezredfordulóra célszerű előirányozni, hogy a fürdők befogadóképessége a lakosság 8—10%- ának megfelelő mértékűre növekedjék, és úgy helyezkedjenek el, hogy mintegy 30 perc utazási távolsággal elérhetők legyenek. A szennyvizek elvezetése, tisztítása és elhelyezése A településeken, az ipartelepéken és a mező- gazdasági üzemek telephelyein keletkező szennyvizek elvezetése és ártalommentes elhelyezése vízigényeink jövőbeni kielégíthetősége érdekében az egyik legidőszerűbb vízgazdálkodási feladat. A települések szennyvízelhelyezése A települések közüzemi csatomaművei a vízellátásnál lényegesen lassabban fejlődtek. A fel- szabaduláskor csak néhány nagyobb városban volt csatornamű, és az azt követő húsz évben is elsősorban a városók ellátottsága bővült. Csak a hetvenes években gyorsult meg a csatornázás, a korábbi elmaradást azonban (ahogy a 13. ábra és az 50. táblázat is szemlélteti) nem sikenllt megszüntetni. 50. táblázat A közcsatornával ellátott területen élő lakosság arányának alakulása (a lakosság százalékában) Megnevezés 1945 1960 1970 1980 Városokban 32 50 57 72 Községekben — 1 3 12 Országosan 18 23 28 43 Az elmaradás azzal magyarázható, hogy a csatorna igen költséges közmű, amit csak a városok belterületein és azokon a területeken építettek, ahol a többszintes, sűrű beépítettség miatt a szennyvizeket más módon nem lehetett elvezetni.. A táblázatban feltüntetett arányokhoz meg kell jegyezni, hogy a bekötések magas költsége miatt a lakosságnak csak lényegesen kisebb része veszi ténylegesen igénybe a csatornahálózatot. A közcsatorna-hálózaton elvezetett szennyvizek bekövetkezett és várható alakulásáról a 15. ábra tájékoztat, a kisebb települések csatornázottság! helyzetéről pedig az 51. táblázat. Meg kell jegyezni, hogy a laza beépítésű településeken a közműves csatornázás nem az egyetlen elfogadható megoldás, mert a helyi adottságoktól függő, különböző egyedi megoldásokkal is el lehet a szennyvizeket ártalommentesen helyezni. A további fejlesztést illetően elsősorban azt a feltételt kellene érvényesíteni, hogy a vízellátással egyidejűleg meg kell oldani a keletkező szennyvizek (akár közműves, akár egyedi, de a környezetre nem káros) elvezetését, illetve elhelyezését. 57
