Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)

I. fejezet: TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK - 2. Vízfajtáink hidrológiai jellemzése

1.—36. ábra. A belvízi elöntés és lefolyás tartóssága és előfordulási valószínűsége az Alsó-Tisza vidéken Lefolyás (mm /nap) I.—37. ábra. Az évi legnagyobb napi lefolyás előfordulási valószínűsége néhány belvízi tájegységben adja, hogy az ország teljes területén mekkora a különböző évszakokban, illetve évi összesítésben a különböző valószínűségekkel várható összes el­öntött terület nagysága. Az 1.—36. ábra az egyes tájegységekre külön számított eloszlásgörbéket foglalja össze. A levezetendő belvizek intenzitásértékei, csúcshozamai csak közelítően jellemezhetők. Ez a jellemzés csak tájegységekre végezhető el; ér­téke a természeti adottságok, a talajminőség, a csapadékviszonyok mellett a gazdálkodási tevé­kenységtől is függ. A vízháztartási vizsgálatok megkönnyítése vé­gett — a vízgyűjtő nagyságától független — mm/nap dimenzióban adott lefolyás évi maxi­mumainak eloszlása hét belvízi tájegységre az 1.—37. ábrán látható. 2.34. Felszíni vizeink összefoglaló jellemzése Felszíni vizeink legnagyobb része vízfolyá­sainkban kqncentrálódik; tavaink — jellegzetes vízgazdálkodási szerepük ellenére -— felszíni vi­zeink mennyiségi mutatóit alig befolyásolják. Síkvidéki területeink belvízihozamai a befoga­dójuk vízjárását, néhány átmeneti jellegű vízfo­lyástól (Sárvíz, Rábca stb.) eltekintve nem mó­dosítják. Felszíni vizeinkről az összefoglaló képet te­hát vízfolyásaink vízjárásával kell felvázolnunk. A felszíni vizek 95%-át külföldről hozó nagyobb folyóink minden égtájról sugárszerűen érkeznek : ezek vízjárását a határon túli tényezők határoz­zák meg. E folyók magyarországi szakaszát a 6* 83

Next

/
Thumbnails
Contents