Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
I. fejezet: TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK - 2. Vízfajtáink hidrológiai jellemzése
Készült Szén drő (1932-77) e's Szalonna(1964-77) napi vízhozamaiból számított középvizhozamok hidrológiai hossz - szelvényéből és a Hidrológiai Atlasz Sajó kötetének adataiból. ELMÉLETI VÍZERŐKÉSZLET MUTATÓJA En =f(RL) = KÖQ(P.L)[H.-H(L)] Példa: Határozzuk meg a Rakacai Tározó alatti vizfolyásszakasz KÖQ30./r os kiépítésű törpe- erőművel hasznosítható elméleti vízerőkészletét ! En-[P.30jL-Oj-En[P-30j L‘38j> - 250 — amiből : En , =5.87 X 250= 2450 kW elm S ï I.—29. ábra. A Bódva elméleti vízerőkészlete Sajóval ellentétben, a Hernád ví zero készleténe к nagy részét felhasználják; a további lehetőségek kihasználása, illetve a kihasználás hatásfokának a növelése már közvetlen műszaki, tervezési feladat, ezért a vízerőkészletek természet- földrajzi, hidrológiai jellemzésével a tanulmány nem foglalkozik. A Hernád jégjárása a Sajó természetes állapotát jellemző jégjárásra hasonlít. A valamivel korábban jelentkező jég, a kevesebb jégmentes év, és főleg a jeges nápok nagyobb száma a duzzasztóművek jégképződésre kedvező hatására utal (I.—30. ábra). A Hernád vize, az átlagos értékekhez viszo72