Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
I. fejezet: TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK - 2. Vízfajtáink hidrológiai jellemzése
A bővizű és aránylag kiegyenlítetlen vizjárá- sú patakon mind a vízkészletgazdálkodás, mind a járulékos energiatermelés szempontjából gazdaságos tározómedencék építhetők. A patak tározási lehetőségeinek hidrológiai adottságait a tározási hossz-szelvény illusztrálja (34. melléklet). A Rinya patak igen elágazó, azonos jellegű vízfolyásokból felépült vízrendszer vizeit szállítja. A 950 km2 vízgyűjtőjű vízfolyás jelentékeny kisvízhozamai az alacsony dombvidék széles völgyeiben tárolt talajvíz kiegyenlítő hatását mutatják. A vízfolyás vízhozamviszonyairól a 35. melléklet, a tározási lehetőségek hidrológiai teljesítőképességéről a 36. melléklet tájékoztat. A legutóbbi évekig malmok sorozatával hasznosított vízerőkészlet becslésére az I.—20. ábra elméleti vízerőkészlet hossz-szelvénye ad tájékoztatást. A Gyöngyös—Fekete-víz a Dráva magyarországi szakaszának igen összetett mellékvize. A torkolatnál 1840 km2 nagyságú vízgyűjtő felső szakasza a három ágból kialakuló Egyesült Gyöngyös. A vízfolyást az Almás patak csatlakozása után nevezik Fekete-víznek; ebbe ömlik a Bükkösdi-vizet is magába fogadó Okor-ág, majd a Pécsi-víz és az Egerszegi-csatorna. A Bükkösdi-víz árvízhozamait külön árapasztó csatorna vezeti a Pécsi-víz alsó szakaszába. A vízfolyás felső szakasza viszonylag alacsony dombokról gyűjti össze a vizet; az alsóbb szelvényekhez csatlakozó Almás patak és főleg a Bükkösdi-víz nagyobb lefolyású hegyek közül ered. A patakok kisebb mennyiségű karsztvizet is szállítanak. A Pécsi-víz a közeli nagyváros idegen (dunai, illetve felszín alatti) eredetű használt vizeinek a befogadója. A nagy használt- víz-hozam a Pécsi-víz torkolata alatti szakasz kisvizeinek alakulását olyan mértékben (és időben változó módon) alakítja, hogy a kisvizekre statisztikai becslések itt nem alkalmazhatók. A vízrendszer vízhozamviszonyairól a 37. melléklet tájékoztat. Az ábra az említett okok miatt a kisvizeket csak a Pécsi-víz feletti szakaszra szolgáltatja. A Tisza és mellékvizei A Tisza Magyarország második legnagyobb folyója. Hazánkba lépése helyén, a Batár patak alatt, vízgyűjtője 9707 km2 és ez a déli országhatárig 139 078 km2-re, a Dunába ömlésig 157 200 km2-re növekszik. A Tisza teljes vízgyűjtőjének 29,9%-a jut Magyarországra. A A Tisza vízgyűjtőjének felszíni alakulására jellemző adatok I.-14. táblázat A vízgyűjtőterület A vízgyűjtőterületből megnevezése kiteljedósé km3 legmagasabb legalacsonyabb 1600 m fölötti magas hegység 1600-600 m magas középhegység 600-200 m magas dombvidék 200 m alatti sík vidék erdővel borított fekvésű pontjának magassága, (m) (Orsz.) km3 (zárójelben %) 1. A Tisza a forrástól a Szamos beömléséig 13 242 2305 103 318 (2,4) 6 090(46,0) 4 654 (35,1) 2 180(16,5) 6 163 (46,6) Szamos 15 111 2305 103 160(1,1) 3 761 (24,9) 9 131 (60,4) 2 059 (13,6) 6 090 (40,3) 2. A Tisza a Bodrogig 35 894 2305 90 478 (1,3) 9 902 (27,7) 15 179 (42,2) 10 335 (28,8) 12 428 (34,5) Bodrog 13 188 1678 90 2 (0,0) 2 300 (17,5) 5 740(43,5) 5 146 (39,0) 5 180 (39,9) 3. A Tisza a Bodroggal 49 082 2305 90 480(1,0) 12 202 (24,9) 20 919 (42,6) 15 481 (31,5) 17 608(35,8) Sajó 12 058 1943 89 4 (0,0) 2 923 (24,3) 6 987 (58,0) 2 144(17,7) 5 000 (41,5) Zagyva 5 737 1015 80 — 96 (1,7) 1 859 (32,4) 3 782 (65,9) 949 (16,5) 4. A Tisza a Körös beömléséig 76 855 2305 77 484 (0,6) 15 283 (19,9) 30 522 (39,7) 30 566 (39,8) 24 263 (31,6) Körös 26 588 1849 77 40 (0,2) 2 425 (9,1) 6 006(27,5) 18 117 (68,2) 5 414(20,4) 5. A Tisza a Maros beömléséig 108 710 2305 74 524 (0,5) 17 708 (16,3) 36 527 (33,6) 53 951 (49,6) 30 025 (27,7) Maros 29 777 2511 74 513(1,7) 10 919 (36,7) 16 535 (55,5) 1 810 (6,1) 9 936 (33,4) 6. A Tisza a Marossal 138 487 2511 74 1037 (0,8) 28 627 (20,7) 53 062 (38,3) 55 761 (40,2) 39 961 (28,9) 7. A Tisza a torkolatnál 157 186 2511 70 1037 (0,7) 28 961 (18,4) 54 119 (34,4) 73 069 (46,5) 41 419 (26,4) 59
