Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)

III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 10. A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai

Az intézményközi nemzetközi együttműködés keretében több nemzetközi tudományos szervezettel (IAHS, IAHR, ICID, IAWPR, IWSA és HASA) állunk kapcsolatban, melyekben a hazai nemzeti bizottságok révén fokozottabb együttműködés válik lehetővé.

A kétoldalú műszaki tudományos együttműködés keretében nemcsak az európai szocialista országok, hanem Algéria, Franciaország, India, Irak, Mongólia és Tanzánia megfelelő szerveivel is rendszeres szakmai találkozások és információcsere, közös kutatások, műszaki fejlesztések történnek.

A nemzetközi műszaki-tudományos tevékenységen belül megvizsgálhatjuk pl. a kutatásfejlesztés helyzetét:

— a témaválasztásban mennyiben felel meg a vízgazdálkodás helyzetéből, szerepéből fakadó hosszú és középtávú koncepcióknak;

— milyen eredményességgel valósul meg, azaz hogyan épül be az együttműködés terméke a vízgazdálkodás tervezési, szervezési és végrehajtási rendjébe.

Az első kérdést a koncepciók oldaláról vizsgálva, megállapítható, hogy azok a nemzetközi együttműködésekkel kapcsolatban csak szórványosan tartalmaznak elgondolásokat. A szomszédos országokkal folytatott műszaki-tudományos együttműködés tematikai összeállításából megállapítható, hogy azok esetenként kapcsolódnak ugyan a határvízi együttműködésekhez, de eredményei a problémák megoldásában kevéssé hasznosíthatók.

A témakör egészének témaválasztását vizsgálva megállapítható, hogy igen eltérő a témák tartalmi összetétele és jobbára elvi jellegű. Nem kapcsolódnak gazdasági helyzetünkből származó konkrét vízgazdálkodási feladatokhoz, különösen hiányzik belőlük az ágaziatirányítási tapasztalatok cseréje.

Ami a második, a hasznosulás kérdését illeti, ezt csak az anyagi termelés szférájától eltérő módon lehet értelmezni, s majdnem esetenként lehet csak eldönteni a hasznosulás értékelésének kérdését. A szocialista országok viszonylatában pl. az ún. Szófiai elvek szellemében sor kerülhet dokumentációk és licencek térítésmentes cseréjére. Megállapítható, hogy viszonylag kevés ilyen cserére került sor eddigi műszaki-tudományos együttműködésünk során.

Mindezek alapján a nemzetközi műszaki-tudományos kapcsolataink szervezésében fokozni kell a tudatosságot, és a hazai érdekekre támaszkodó kezdeményezést.

10.3. A vízügyi exporttevékenység helyzete

Az 1970-es évtized a külgazdasági kapcsolatokra ráutalt magyar gazdaságban nagy feszültségeket okozott. A piacokért folyó harc általában kiéleződött. Különösen azoknak a termékeknek vonatkozásában fokozódott a feszültség, amelyekben a magyar gazdaság széllítóképes.

A gazdasági válság okozta változási tendenciák közül a legfontosabb a nemzetközi kereskedelem alapvető árarányainak átrendeződése, az energiahordozók és nyersanyagok, valamint a korszerű technika árának viszonylag gyors növekedése.

Napjaink gazdaságpolitikájának középpontjába került az export növelése és struktúrájának javítása. Az exportérdekék számára elsőbbséget kell biztosítani a gazdasági döntésekben, az új szervezeti formák kialakításában, sőt egész köz- gondolkozásunkban is. Gyors és hatékony döntésekkel, a piachoz mindenkor rugalmasan alkalmazkodva kell megtalálni helyünket az egyre élesedő versenyben.

Az elmúlt tíz év számottevő változásokat hozott külgazdaságunkban. Kivitelünk — nemzeti valutában kimutatva — több mint tízszeresére emelkedett. Ezen belül a vízgazdálkodási kivitel igen szerény, kevesebb, mint egy százalék, de az V. ötéves tervidőszakban mintegy megkétszereződött.

A vízgazdálkodás exporttevékenysége legnagyobbrészt infrastrukturális jellegű. Főbb területei:

— vízellátási, csatornázási, víz- és szennyvíz- tisztítási feladatok végzése;

— öntözőtelepek, öntözőrendszerek tervezése, kivitelezése;

— gátépítés, folyószabályozás, tározás;

— kutatási-oktatási intézmények, laboratóriumok létesítése.

Vízügyi szerveink ennek alapján az alábbiak szerint vesznek részt az ország exporttevékenységéiben :

1. a vízügyi export jelentős része szellemi export (kutatás, tervezés, művezetés, szakértői feladatok). Ezen belül a meghatározott feladattal kötött szerződéseknél külföldi (adatgyűjtés, felmérés stb.) és hazai munkavégzésre (tervezés) is sor kerül. A csoportos (team) szerződéseknél a tartós jelleggel kiküldött munkacsoport szinte a külföldi fél szervezetébe beépülve végzi a szerződés szerinti feladatokat.

A szellemi termék exporthoz tartozik az oktatási-kutatási tevékenység keretében oktatási intézmények szervezése, létesítése, szakoktatók kiküldése és a szakmai képzéstovábbképzés hazai intézményekben.

Az elmúlt időszakban a vízügyi szellemi exporttevékenység irányai: Algéria, Jemen, Líbia, Nigéria és Szudán voltak.

2. az áruszállítási exporttevékenység az 1960- as évek közepétől vált szervezettebbé, és elsősorban vízgépészeti termékek szállítására terjedt ki. A tevékenység főbb irányai: szocialista viszonylatban: a BNK, a CSSZSZK, az NDK és Vietnam, a fejlődő országok viszonylatában: Ghána, Szíria és Tanzánia ;

495