Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 10. A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai
111.—109. ábra. Az együttműködés indítékainak és megvalósítási módozatainak feltárása és értékelése A két- és többoldali vízgazdálkodási együttműködés kialakulása és helyzete A 'trianoni békeszerződésnek a Kárpát-medence országai közötti vízügyi együttműködésre vonatkozó rendelkezése alapján létrejött az Állandó Dunai Vízügyi Bizottság (CRED), melynek működését az 1923-ban Párizsban aláírt egyezmény szabályozta. Az Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia képviselőjéből, valamint a Nemzetek Szövetségének Tanácsa által megbízott elnökből álló Bizottság az újonnan alakult államok közötti vízügyi együttműködés szervezeti előfeltételét volt hivatva biztosítani. A békeszerződés és a Vízügyi Bizottság által létrehozott elvi és intézményi keretek között a napi vízügyi gyakorlat kívánta közvetlen kétoldali kapcsolatok csak meglehetősen későn és szűk körűen alakultak 'ki. Elsőként Romániával (1924-ben), ezt követően Ausztriával (1927- ben), majd Csehszlovákiával (1928-ban) írtunk alá kétoldali vízügyi egyezményt a Vízügyi Bizottság által rögzített és a meglevő vízügyi rend megtartására törekvő „status quo” elve alapján. Jugoszláviával több alkalommal folytak tárgyalások a vízügyi kapcsolatok tárgyában, de az egyezmény megkötését végül is megakadályozta a második világháború közeledése és kitörése, ami természetesen a fentebb utalt vízügyi egyezményeket és kapcsolatokat is hatályon kívül helyezte. A második világháborút lezáró 1947. évi párizsi békeszerződés nem foglalkozott a Kárpátmedence vízügyi kérdéseivel és az 1923-ban létesült Állandó Dunai Vízügyi Bizottság felújítására, vagy más hasonló rendeltetésű szervezet 485
