Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 7. Mezőgazdasági vízhasznosítás
A fó'vízkivételi kapacitás és annak csúcsidei kihasználtsága III.-115. táblázat Év A kapacitás jellege Duna vízgyűjtő Tisza vízgyűjtő Tényleges Felvonultatott Kihasználtság felvonultatott kapacitás kihasználtság felvonultatott kapacitás kihasználtság kapacitás m3/s % m3/s % m: Is % 1967 Gravitációs 52,2 46 74,6 58 132,5 126,8 53 Szivattyús 12,0 42 73,2 50 105,0 85,2 49 összesen 64,2 45 147,8 54 237,5 212,0 51 1972 Gravitációs 50,6 54 80,7 45 131,5 131,3 48 Szivattyús 13,5 31 96,0 43 110,1 109,5 42 Összesen 64,1 49 176,7 44 241,6 240,8 45 1973 Gravitációs 71,3 28 77,5 33 148,8 148,8 31 Szivattyús 10,4 58 96,8 64 121,7 107,2 64 összesen 81,7 32 174,3 50 270,5 256,0 45 1974 Gravitációs 30,9 55 86,5 34 129,0 117,4 40 Szivattyús 14,2 90 84,5 45 104,1 98,7 51 Összesen 45,1 66 171,0 39 233,1 216,1 44 1975 Gravitációs 56,4 44 84,1 40 146,6 140,5 41 Szivattyús 8,9 60 83,7 35 96,3 92,6 37 Összesen 65,3 46 167,8 37 242,9 233,1 40 1976 Gravitációs 54,3 52 85,3 96 154,4 139,6 79 Szivattyús 7,5 78 89,9 69 116,4 97,4 70 Összesen 61,8 62 175,2 82 270,8 237,0 75 1977 Gravitációs 52,5 52 151,6 30 211,4 204,1 36 Szivattyús 8,2 72 83,2 53 104,1 91,4 55 Kettős 3,8 53 19,2 56 34,0 23,0 55 összesen 64,5 55 254,0 40 349,5 318,5 43 1978 Gravitációs 50,9 51 151,5 21 208,4 202,4 28 Szivattyús 7,2 81 82,0 40 101,5 89,2 44 Kettős 3,8 53 75,0 13 88,2 78,8 15 Összesen 61,9 54 308,5 24 398,1 370,4 29 1979 Gravitációs 50,7 56 93,0 55 152,3 143,7 55 Szivattyús 7,2 88 82,6 49 101,3 89,8 52 Kettős 4,5 67 59,0 24 69,4 63,5 27 Össszesen 64,4 60 234,6 45 323,0 297,0 48 1980 Gravitációs 51,9 48 149,1 19 204,7 201,0 27 Szivattyús 5,6 72 74,2 28 94,0 79,8 31 Kettős88,4 7 91,7 88,4 7 összesen 57,5 50 311,7 18 390,4 369,2 23 kihasználtsága, ezt követi a kettős üzemelteté- sűekéj és alacsony a gravitációs főműveké (III.— 116. táblázat és III.—91. ábra). A főművek maximális teljesítőképességéről tájékoztat az összehasonlító kapacitás. Ez a fiktív kapacitásérték módot ad annak bemutatására, hogy az igényelt (és ténylegesen kftvett) vízmennyiséget hány műszakos üzemeléssel lehet kielégíteni, illetve különböző üzemrend esetén (felvonulási-készenléti időtartam és napi műszakszám) milyen mértékű a rendszer kihasználtsága. A vízkitermelést végző főművek adataiból 1976-ra és 1980-ra számított eredményeket a III.—117. táblázat tartalmazza. A táblázatból látható, hogy az 1980. évi 50%-os szivattyús vízitermelés üzemi kihasználtsága a 6 hónapos 1 műszakos átlagos üzemidőnél kevesebbet jelent. Az 1980. évi gravitációs víztermelés üzemi kihasználtsága 28%. Ez kevesebb, mint a 6 hónapos egy műszakos üzemidő. Az évtized legnagyobb gravitációs víztermelése 1976-ban volt 1295 millió m3, ami a gravitációs főművek teljes éves kapacitását 20%-ban vette volna igénybe. Az összehasonlító kapacitásra vonatkozó kihasználtság! adatok rámutatnak a föművekben rejlő jelentős víztermelési tartalékokra. A víz- szolgáltató főművek rendelkezésre állnak, és az üzemi feltételek megteremtésével a víztermelés akár ötszörösére is növelhető volna még akkor is, ha azt figyelembe vesszük, hogy a kettős rendeltetésű főműveknél az üzemidő egy részét a belvízelvezetésre mindenképpen fenn kell tartani. Az 1980. évi jellemzőik alapján kiválasztott 21 öntözőrendszer (melyek a berendezett öntö439
