Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)

III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 7. Mezőgazdasági vízhasznosítás

% 7.32. A halgazdálkodás fejlesztése A főmű nélkül üzemelő halastavak aránya l%l I — A főmüves vízellátáshoz tartozó halastavak Ihat - —— A főmű nélküli vízellátáshoz tartozó halastavak (hal III.—85. ábra. A halastavak vízellátási mód szerinti megoszlása (1970—1980) A Duna-völgyi halastavak többsége egyedi víz­ellátású. A területi adatokat a III.—106. táblá­zat, a fővízgyűjtőnkénti megoszlást a III.—107. táblázat tartalmazza. III.-107. táblázat A halastavak területi arányainak megoszlása fővízgyűjtőnként % 1970-80. év 1980. év átlagában Dunavölgy 39 38 Tiszavölgy 61 62 A halastavak vízellátására vonatkozó 1970— 1980 időszaki átlagos és az 1980. évi adatokat a III.—106. táblázat tartalmazta fővízgyűjtőnként, az évenkénti alakulást, valamint a főmű nél­kül üzemelő halastavak arányát a III.—85. áb­ra mutatja be. A berendezett és üzemelő halastavak 1980. évi területi megoszlását a III.—86. ábra szemlél­teti. A távlati fogyasztási számítások szerint in­dokolt volna 20—30 év múlva a halhústermelés megháromszorozása. Mivel ezt csak a tógazda­ságok fejlesztésével lehet megoldani a jelenlegi tóterület megduplázása szükséges, ha figyelem­be vesszük, hogy a fajlagos hozamok 30—40% mértékben növelhetők. A fejlesztés ütemét a fogyasztási igények tényleges növekedése és elsősorban gazdasági szempontok határozzák meg. A műszaki lehető­ségek és feltételek megvannak; mezőgazdasági célra alkalmatlan vizenyős és szikes terület még bőven van az országban, ami módot ad a területi fejlesztésre, és az Alföldön a vízkész­let is rendelkezésre áll. Az ország nagy részén a fejlesztés akadálya egyes vízrendszereink súlyos szennyezettsége, ami a meglevő halastavi vízhasználatokat is ve­szélyezteti (Séd—Nádor-rendszer). A halastavak fejlesztése vízgazdálkodási szempontból is előnyös, mert a halastavak bel- víztározásra is, bizonyos esetekben öntözővíztá­rozásra is alkalmasak e mellett megfelelően ke­zelt és adagolt szennyvíz- és hígtrágya (elsősor­ban sertés) elhelyezésére is. 7.4. Az öntözőtelepek és a halastavak vízellátása 7.41. Az öntözés általános jellemzése A mezőgazdasági vízhasznosítási célra — részint az állami főművek szolgáltatnak vizet; — részint a vízhasználók saját vízkivétellel biztosítják a Vizet. Az öntözőtelepek és halastavak vízellátása nagyrészben főművekből történik. Az elsőrendű főművek közé soroljuk a folyók duzzasztómű­veit, a rendszerek főcsatornáit, továbbá a ki­sebb rendszerként működő közvetlen vízkivéte­leket. A másodrendű főművek az elsőrendű fő­művekre kapcsolódó általában több üzemet ki­szolgáló vízkivételek, nagy többségüket az esőz- tető öntözőfürtök tápvezetékei és nyomásköz­pontjai teszik ki (7. melléklet). Mind az első-, mind a másodrendű főművek állami tulajdonban levő létesítmények, melye­ket részben vízügyi igazgatóságok, részben víz­gazdálkodási (regionális) vállalatok üzemeltet­nek. Fejlődésük és helyzetük jellemző adatait a 7. melléklet, valamint a 111.—123. táblázat tar­talmazza. A főműves vízellátás a jelenlegi mezőgazda- sági vízhasznosítási igényeket nagy biztonság­gal ki tudja elégíteni. A vízellátás biztonságának egyik oka, hogy az öntözési és halastavi víz- használatokat jelenleg a természetes felszíni vizeken az ún. augusztusi 80%-os valószínűsé­gű kisvízre engedélyezik, a csak igen ritkán 28* 435

Next

/
Thumbnails
Contents