Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 5. Vízrendezés
III.-52. táblázat folytatása A belvíz- rendszer jele A fejlesztés fokozata* A fejlesztés rövid jellemzése 61 2 Mindhárom öblözet fejlesztendő (a munka részben folyamatban van). 62 3 Mindhárom öblözetben jelentősen növelni kell a szivattyúkapacitást és a csatornahálózat is bővítendő. 63 2 Növelni kell a szivattyúkapacitást (sok az öntözött terület). 64 3 A Szajoli öblözet nem, de a többi négy öblözet jelentős fejlesztésre szorul (csatorna és szivaty- tyútelep bővítés). 65 2 Mindkét öblözetben bővíteni kell a torkolati szivattyútelepet. 66 2 A Tóközi és a Tőkefoki öblözet erőteljesen fejlesztendő. 67 1 Számottevő főműfejlesztés nem szükséges. 68 2 A rendszer főcsatornája bővítendő, a Dióéri öblözetben a torkolati szivattyúprovizórium helyett szivattyútelep szükséges. 69 1 A közbenső esésnövelők kapacitását növelni kell. 70 2 A Nyéki-csatorna és szivattyútelep, valamint az Özedéri-csatorna vízgyűjtője fejlesztendő. 71 1 Fejlesztése 1982-ben fejeződött be. 72 3 Az Élővíz-csatorna és a Gerlai-holtág vízszállító-képessége növelendő, fejleszteni kell a Kígyósi- Főcsatorna vízgyűjtőjét is. 74 2 A Félhalmi öblözet fejlesztést igényel, a Mezőberényi főcsatorna meghosszabítandó. 75 2 A Dögös—Kákafoki-főcsatorna, az Üj-Szőrhalmi és Tulkánéri-csatoma építése folyamatban van, a Békésszentandrási szivattyútelep kapacitása növelendő. 76 1 Az Öcsödi szivattyútelep korszerűsítendő. 77 2 A Szentesi torkolati szivattyútelep helyéaúj telep építése és tározásfejlesztés szükséges. 78 2 A torkolati szivattyútelep korszerűsítendő, kisebb kapacitásnöveléssel. 79 3 A Mátyáshalmi öblözet fejlesztése 1983-ban befejeződik. Fejlesztendő a Körtvélyesi és a Kakasszéki öblözet, nagyobb távlatban megépítendő a Porgányéri szivattyútelep. 80 3 Az Aranyadén öblözet fejlesztése 1983-ban fejeződik be, a Sámson—Apátfalvi—Szárazréti és Tótkomlóséri főcsatorna fejlesztése folyamatban van, a Királyhegyes-Szárazéri, a Kutasén és a Cigánykaéri-főcsatoma fejlesztésre szorul. 81 1 Csak kisebb mértékű fejlesztés szükséges. 82 1 Nem szükséges fejleszteni. 83 1 Nagyszabású fejlesztési programja 1982-ben befejeződött. * 1 - fejlesztés nem, vagy csak minimális mértékben szükséges 2 - közepes mértékű, vagy csak részleges fejlesztés szükséges 3 - erőteljes fejlesztés szükséges szabad túlzottan költséges műveket (pl. szivaty- tyútelepek) építeni, inkább a mobil berendezések alkalmazásának a lehetőségét kell megteremteni. A tározók belvízcsúcs-csö'kkentő hatását is jobban ki kellene használni, vízkormányzással biztosítva, hogy a csúcsidő előtt a tározók ne teljenek meg. Ugyanakkor a többcélú hasznosítás lehetőségét minden esetben vizsgálni kell. Üj tározók létesítésénél — a termőföld védelme érdekében — természetesen csak a mezőgazdaságilag értéktelen területek jöhetnek szóba. A terület-igénybevétel nehézségei miatt a szokásosnál nagyobb vízmélység elérésére kell törekedni. Ez vízhasznosítási (vízminőségi) szempontból is előnyösebb, mint a sekélyvízi tározás. A vízminőségi kérdésekkel egyébként nemcsak a belvíztározás, de a csatornahálózat létesítése, s a vízelvezetés- vízkormányzás során is számolni kell. Nagyon lényeges a rendszereken belüli összhang biztosítása, vagyis az üzemi-üzemközi, valamint a belterületi vízrendezés és a főművek közötti megfelelő kapcsolat létrehozása. Valószínű, hogy az üzemi vízrendezések nagyarányú fejlesztése — főleg a szivattyús vízbeemelések folytán — nagyobb terhelést fog adni a főművekre, s bár az okszerű vízgazdálkodás csökkenti az évi összes lefolyást, a belvízcsúcsoknál a vizek gyorsabb öszegyülekezése miatt inkább növekedésre kell számítani. A belterületi vízrendezéssel való kapcsolatra különösen ott kell ügyelni, ahol a teljes vízgyűjtő területhez képest viszonylag nagy a belterületek kiterjedése. A belterületi vízrendezésben lényeges szerepet kell adni a záportározóknak, mert ezekkel gazdaságosan csillapítható a belterületeken kialakuló heves árhullám, s csökkenthető a főművek terhelése. Az összehangolási igény nemcsak a művek vízszállító képességére, hanem a különböző rendű csatornák magassági vonalvezetésére is vonatkozik. A belvízcsatorna- hálózat fejlesztését össze kell hangolni az öntözővízellátó rendszerek fejlesztésével is, kihasználva a kettős hasznosításból eredő előnyöket, a hátrányok csökkentésére pedig átfogó intézkedéseket kell tenni. A vízrendezés fejlesztését tehát nemcsak üzemi méretekben, de nagyobb régiókban is az eddigieknél szorosabban össze kell 373
