Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)

III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 5. Vízrendezés

tása az öntözőberendezések alkalmazását zökke­nőmentesen tegye lehetővé. Gazdaságos megol­dást adnak, de csak kellő körültekintéssel léte­síthetők a kettős rendeltetésű (vízrendezési és öntözési) létesítmények. A vízrendezési főmüvek fejlesztésénél alapve­tő kérdés a teljesítőképesség növelésének opti­mális mértéke. Amint az előző pontban láttuk, belvízrendszereink fajlagos teljesítőképessége országos átlagban 28,0 1/skm2 volt 1980-ban. A fajlagos kiépítésre az 1954. évi Országos Víz­gazdálkodási Keretterv-vázlat 38,4 l/skm2-es, az 1965-ben kiadott Országos Vízgazdálkodási Ke­retterv 32,0 l/skm2-es előirányzatot tartalmaz. Az 1971—1981 közötti időszakban megjelent hosszú távú fejlesztési irányelvek 32,0—37,0 1/skm2 között jelölték meg a szükséges kiépítési mértéket. A fajlagos teljesítőképességet a leg­újabb célkitűzések szerint is 37,0 l/skm2-re kell növelni. Említésre méltó, hogy amíg az első és az utolsó koncepció kiadása között eltelt 30 év alatt a teljesítőképesség számottevően növeke­dett (III.—54. ábra), a fejlesztési előirányzatok lényegében változatlanok maradtak. A fajlagos teljesítőképesség országos értékének előirányza­tai a keretterveknél a rendszerenkénti vizsgála­ti eredményekből születtek meg, a későbbi ke­letű koncepciók már csak az országos értékeket közük (veszik át). Jelen tanulmányhoz rendszerenkénti fejlesz­tési vizsgálat nem történt. A teljesítőképesség fejlesztésére rendelkezésre álló anyagi erőforrá­sokat a leginkább veszélyeztetett térségekre kell koncentrálni, ill. a végrehajtás sorrendjének megállapításakor ezeket a térségeket kiemelten kell kezelni. A vízügyi igazgatóságoknál kiala­kult legújabb fejlesztési elképzeléseket a III.— 52. táblázat rendszerenként rövid jellemzés for­májában foglalja össze. Egy-egy rendszer célsze­rű kiépítésének a mértéke döntően a helyi adott­ságoktól függ, így egységes méretezési irányel­vet nehéz megfogalmazni. A meteorológiai vi­szonyokon kívül figyelembe kell venni a rend­szer veszélyeztetettségi fokát, a vízgyűjtő terü­let nagyságát és alakját, a térség gazdasági fej­lettségét, az öntözéses gazdálkodás várható tér­hódítását, a fakadóvizek mennyiségét, a belterü­letek arányát, a vízkormányzás és a vízvissza­tartás lehetőségeit, s nem utolsósorban az üzemi vízrendezés színvonalát, illetve annak várható alakulását, tehát meglehetősen sok mindent. Alapvető elvként szem előtt kell tartani a gaz­daságosság követelményét. A túlzott mértékű fejlesztés helyett célszerűbbek az olyan megol­dások, amelyek — az igények növekedésével párhuzamosan — lépcsőzetesen valósíthatók meg. A csúcsigények kielégítésére, mivel erre nagyon ritkán és rövid időre van szükség, nem A belvízrendszerek teljesítőképességének fejlesztése (főművi beruházások) III.-52. táblázat A belvíz- A fejlesztés rendszer jele fokozata* A fejlesztés rövid jellemzése Duna jobbparti rendszerek 1 2 3 4 6 7 8 9 10/a 10/b 11 12 13 1 1 2 2 1 2 2 2 1 1 1 1 2 A Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer kiépítésének várható hatását figyelembe kell venni. Fejlesztése nem szükséges. Jelentősen kell fejleszteni a Fertő-menti öblözetet. A Hanság-főcsatorna rekonstrukcióra szorul. A Marcal-menti és Marcal-zug öblözetek erőteljes fejlesztése szükséges. A rendszer jelentős része a folyamatban levő tározóépítést követően víz alá kerül. A Zadravári és a Balatonlellei szivattyútelep átépítendő, A Nádor-csatorna alsó szakaszának tehermentesítésére megépítendő a Nádor—Sió árapasztó és egy torkolati szivattyútelep kb. 20 m3 /s-ra. A Lanka szivattyútelep korszerűsítése folytatandó. Fejlesztést nem igényel. Fejlesztést nem igényel. Csupán néhány műtárgy átépítése szükséges. A Bátai szivattyútelep korszerűsítendő. A Bédai szivattyútelep korszerűsítendő. Duna balparti rendszerek 14 15 16/a 16/b 17 18 19 20 1 1 1 2 1 2 2 3 Fejlesztést nem igényel. Fejlesztést nem igényel. A Dömsödi szivattyútelep bővítésének szükségessége megvizsgálandó. Kiépítendő a Solti árapasztó csatorna és Fülöpszállás térségében egy 4 m3/s-os szivattyútelep. A vízelvezetés gyorsítása nagyobb távlatban indokolt lehet. A teljesítőképesség tározók építésével növelendő (kb. 8 millió m3 tározótérfogattal). Az Igali-főcsatorna vízszállítóképességét jelentősen növelni kell. Fejlesztése folyamatban van, teljesítőképessége megduplázandó. 24* 371

Next

/
Thumbnails
Contents