Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 5. Vízrendezés
III.-51. táblázat folytatása A rendszer jele Torkolati vízszállító-képesség Tározók teljesítő'képessége m3/s összes teljesítőképesség m3/s Fajlagos teljesítő- képesség 1/s km2 Esésnövelő szív. telep és szív. állás m3/s gravitációs m3/s szív. telep m3/s szív. állás m3/s 45 2,9 16,7 2,5 _ 22,1 21,0 10,3 46 24,6 — — 2,9 27,5 13,7 5,8 47 21,1 — — 11,3 32,4 24,9 — 48 39,5 2,8 0,5 1,9 44,7 22,8 — 49 15,8 2,6 1,0 ' 6,8 26,2 29,3 — 50 13,9 7,9 0,822,6 28,9 3,2 52 — 3,3 — — 3,3 33,0 533,5 — — 3,5 31,8 — 5419,8 — 7,7 27,5 39,4 — 553,8 0,2 — 4,0 24,1 1,0 5611,2 0,611,8 32,1 5,6 57 60,4 — — 0,5 60,9 38,7 — 58 4,9 20,2 1,8 — 26,9 27,1 1,8 5910,3 — — 10,3 39,4 1,0 606,1 0,36,4 32,8 2,0 6128,6 — 3,0 31,6 35,0 0,5 627,5 — — 7,5 23,1 0,3 63 — 2,2 — — 2,2 5,0 — 644,81,6 6,4 15,2 2,5 652,5 — — 2,5 18,9 0,3 664,5— 4,5 17,4 0,3 67 — 20,1 1,0 2,0 23,1 47,7 5,0 6816,5 2,4 — 18,9 48,1 15,9 69 — 29,5 2,2 — 31,7 40,0 4,6 7013,40,3 13,7 17,3 71 — 3,8 — — 3,8 43,6 — 7225,6 0,2 4,2 30,0 48,1 11,3 748,6 2,4 0,9 11,9 25,3 753,0 7,0 2,5 12,5 13,1 1,4 76 — 1,8 0,2 — 2,0 23,8 7712,0 0,4 3,3 15,7 14,0 3,7 781,61,6 39,1 — 7917,7 — 1,3 19,0 21,3 5,2 80 20,1(5,0) — 20,1 16,4 4,6 81 3,5(1,4)3,5 9,8 — 823,2— 3,2 59,2 0,9 83 — 11,1 — — 11,1 56,3 4,8 Összesen : 603,6 575,6 57,0 111,3 1347,5 28,0 134,1 Megjegyzés:A zárójelbe tett értékek rendkívüli árvízi helyzetben érvényesek, de akkor a gravitációs vízszállítóképesség megszűnik. nek bemutatott megoszlását tekintve megállapítható, hogy a torkolati szivattyúállások és a tározók teljesítő képessége — talán indokolatlanul — igen szerény arányt képvisel. A belvíztározók teljesítőképesség-növelő hatása csak néhány rendszerben jut igazán kifejezésre (11., 16/b., 37., 47., 48. és 54. jelű rendszerek). Sajátos szerepe van a tározóknak azokban a rendszerekben, ahol rendkívüli árvíz esetén a gravitációs bevezetés lehetősége néhány napra megszűnik, s torkolati szivattyútelep vagy szivattyúállás nincs (41., 42. és 43. jelű rendszerek). Ilyenkor egyetlen megoldás a belvizek átmeneti tározása. A tisza-völgyi belvízrendszerekre vonatkozóan a fajlagos teljesítőképesség és a csatornasűrűség összetartozó értékeit az III.—57. ábra grafikusan mutatja be, megjelölve az egyes rendszerek veszélyeztetettségi fokát is. Bár az adatok erősen szóródnak, megfigyelhető az a tendencia, hogy a nagyobb csatornasűrűséghez általában nagyobb teljesítőképesség tartozik. Ettől a tendenciától való eltérések a csatornasűrűség és a teljesítőképesség közötti összhang hiányára hívják fel a figyelmet (pl. a 29. és 63. számú rendszer). Az ábrából az is kitűnik, hogy a veszélyeztetettebb rendszerekben általában mindkét mutató értéke nagy. A kivételek a nem megfelelő 24 369