Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 5. Vízrendezés
Elöntött terület 1000 ha 800 -1—----------------------700 600 191.0 1950 1960 1970 1980 Ы/ncs adat III.—56. ábra. A belvízzel elöntött területek alakulása szonylagos elmaradottságával magyarázható. Reálisabbnak és egyöntetűbbnek tekinthető az 1950 utáni adatsor, amelyben az 1966. évi elöntés a legnagyobb, közel 350 000 hektár. A 30 évi középérték kereken 100 000 hektár, az átlagosan 10 évenként előforduló érték pedig 250 000 hektár. Az évi legnagyobb elöntés nagysága mellett lényeges ismernünk azt is, hogy az elöntés melyik évszakban alakult ki és mennyire volt tartós, mert — mint közismert — a belvízkárok fajlagos értéke nyáron jóval nagyobb, mint télen vagy koratavasszal, s az is nyilvánvaló, hogy a belvízi elöntések tartós elhúzódása a károk növekedésével jár. Szerencsére a nyári belvizek ritkábbak és általában kisebbek, mint a téli— tavasziak, nagyobb méretű őszi belvíz pedig csak kivételesen fordul elő. Statisztikai vizsgálatok szerint — azonos előfordulási valószínűségnél — a nyári elöntés a téli—tavaszinak kb. fele—harmada, az őszi egytizede. Az 1950 utáni időszakban a legnagyobb téli—tavaszi belvíz a már említett 1966-as esztendőben alakult ki; igen nagy nyári elöntés 1975-ben és 1980-ban volt, míg az őszi belvizek közül az 1974. évi emelkedik ki. A belvízi elöntések tartósságáról az mondható el, hogy — a nagyobb belvizeknél — a maximális elöntés fele kb. 20 napig, negyede 50—60 napig tartott. Az 1950 utáni évek legtartósabb belvize 1970d>en volt, amikor több mint 200 napig borította víz a területet. A belvízi elöntések területi eloszlásának szemléltetése céljából — a vízügyi igazgatóságok 1966—1980. évekre vonatkozó adatszolgáltatása alapján — megszerkeszthető volt a „Belvízjárta területek Magyarországon” című térkép (6. melléklet). Ezen látható, hogy a belvízjárta területeink zöme (mintegy 95° ()-a) az Alföldön, s főként a Tisza völgyében van, de meglehetősen szeszélyes eloszlásban. A térképen jól elkülönülnek a belvízzel mérsékelten, közepesen és erősen veszélyeztetett területek, illetve tájegységek. A belvízrendszerek veszélyeztetettségi fokának, mint újfajta mutatónak figyelembevételével reálisabban értékelhető a csatornasűrűség és a fajlagos teljesítőképesség. A belvízveszélyeztetettség — a belvízi elöntések relatív számított gyakorisága és a vízügyi igazgatóságok szakembereinek véleménye alapján — 3 kategóriába sorolható: mérsékelten, közepesen és erősen veszélyeztetett rendszerek. Ha a belvizes térképet összehasonlítjuk a Magyarország árvízvédelmi öblözeteit ábrázoló térképpel (5. melléklet) kitűnik, hogy a belvízmentes térségek egyben az árvizektől is mentesek, ami a domborzati és az ezzel öszefüggő talajtani tényezőknek a belvízképződésben betöltött lényeges szerepére utal. A „tétel” azonban fordítva nem igaz, vagyis a belvizek az árvíz által nem veszélyeztetett magasabb fekvésű, lazább talajú területeken is megjelenhetnek, így a Nyírségben, a Mátraalján, a Duna—Tisza közi hátságon és a Maros hordalékkúpján. Itt a belvízképződésben az időnként igen magas talajvízállás a döntő tényező. Egyes folyók menti, kavicsos al- talajú területek vízborításainak kialakulásában a folyó árvize játssza a főszerepet (pl. a Szigetközben). A belvízzel elöntött területek kapcsán végül szólnunk kell a belvízkárokról is. Sajnos a belvízkárok fajlagos, a maximális vízborítás nagyságára vetített értékéről csak hozzávetőleges ismereteink vannak. A belvízkárok gazdasági következményeinek elemzése alapján a mezőgazdaságban keletkező közvetlen és közvetett belvízkárok összegét — 1980. évi árakat és termelési színvonalat feltételezve — átlagos tartós- ságú téli—(tavaszi belvíznél 5000—7000 Ft/ha- ra, nyári belvíznél 15 000—20 000 Ft/ha-ra, őszi belvizeknél kb. 10 000 Ft ha^ra lehet becsülni. Ezen kívül a településekben jelentős, a mező- gazdasági károknak kb. 20%-át kitevő épületkárokkal is számolni kell. Mindezek figyelembevételével — az említett feltételek mellett — az évi átlagos belvízkár országosan közel 1 milliárd Ft-ra, a 10 évenként egyszer előforduló belvízkár kb. 2,5 milliárd Ft-ra tehető! A síkvidéki vízrendezés 1980. évi helyzetének értékelése A sík vidéki vízrendezés hazai történetének áttekintésénél láthatók a vízrendezés főbb jellemzőinek 1980-ra kialakult országos értékei (III.—53. és III.—54. ábra). Ez a fejezet részle362
