Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)

I. fejezet: TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK - 2. Vízfajtáink hidrológiai jellemzése

I.-5. táblázat

Az árhullámok száma a Duna magyarországi alsó szakaszán (Országos Vízügyi Hivatal: Magyarország folyóinak mértékadó árvizei Budapest, 1976.)

Az árhullámok évenkénti száma (db)

Az árhullámok számának valószínűsége (%)

H méterrel a mértékadó árvízszint alatt

DUNA

Mértékadó jégmentes árvízszint: 879

PAKS

H 0,5

1,0

1,5

2,0

0

91,3

79,2

58,8

37,4

1

8,3

18,4

31,1

36,5

2

0,4

2,2

8,3

18,1

3

0,0

0,2

1,5

6,1

4

0,0

0,0

0,2

1,6

5

0,0

0,0

0,0

0,3

6

0,0

0,0

0,0

0,0

DUNA

BAJA

Mértékadó jégmentes árvízszint: 952 cm

H 0,5

1,0

1,5

2,0

0

95,4

86,7

66,8

37,9

1

4,5

12,4

27,0

36,6

2

0,1

0,9

5,4

17,8

3

0,0

0,0

0,7

5,9

4

0,0

0,0

0,1

1,5

5

0,0

0,0

0,0

0,3

6

0,0

0,0

0,0

0,1

DUNA

MOHÁCS

Mértékadó jégmentes árvízszint: 946 cm

H 0,5

1,0

1,5

2,0

0

93,6

82,0

59,4

32,2

1

6,2

16,2

30,6

35,9

2

0,2

1,7

8,2

20,7

3

0,0

0,1

1,5

8,2

4

0,0

0,0

0,2

2,5

5

0,0

0,0

0,0

0,6

6

0,0

0,0

0,0

0,1

telmüen korlátozza a környező terep, illetve az árvédelmi töltések koronaszintje. A termelhető energia — a korlátozó tényező függvényében — a vízállásészlelés idősorának minden napjára számítható.

A napi termelhető energia mutatószáma tehát

En (t) = max {min [Q*; Q (H /t/)] [HD — H (t)] ; 0}

ahol E„ (t) az észlelési időszak t-ik napján termelhető energia mutatószáma, Qk az erőmű kiépítési víz hozama, HD az erőmű duzzasztási szintje, H (tjük napon észlelt vízállás és Q [H (t)] az ehhez a vízálláshoz tartozó vízhozam. A különböző duzzasztási szintekhez és a szokásos

három kiépítési vízhozamhoz kiszámított E„ (t) idősorok meghaladási gyakorisági eloszlásai és az egyes meghaladási gyakorisági görbék integráljával jellemzett mennyiségi biztonsági görbék számadatai — számítógéppel — gyorsan meghatározhatók.

A Sajóra vonatkozó 48. melléklet jobb oldali része a vizsgált folyószakasz partéiéit és töl- téskoronáját ábrázoló hossz-szelvény. Ennek a ferdetengelyű ábrázolása azt a célt szolgálja, hogy a jellemzőket a vízszintes vetítő vonalak alapján lehessen leolvasni.

A partélek vonala alatt megrajzoltuk a kiöntés nélküli duzzasztási szintek öszefüggő vonalát is. A bal oldali ábrarészen a 70%-os megnem- haladási valószínűségű éves középvízhozamhoz, mint kiépítési vízhozamhoz, s a különböző duzzasztási szintekhez tartozó termelhető energia átlagos évi meghaladási gyakorisági eloszlásgörbéi láthatók. Ugyanezen az ábrán találhatók az azonos kiépítési hozamhoz és duzzasztási szintekhez tartozó energiatermelés mennyiségi biztonsági mutatói, azaz a megfelelő gyakorisági eloszlásgörbék integrálgörbéi. Ezek a vonalak a ténylegesen termelhető energia átlagértékének

1.-6. táblázat

Az árhullámok évi maximális és összegzett hossza a Duna magyarországi alsó szakaszán (Országos Vízügyi Hivatal: Magyarország folyóinak mértékadó árvizei. Budapest, 1976.)

Való- Évi legnagyobb árhullámok színű- időtartama (nap)

sége----------------------------------------------Évi összes árhullámok idó'tartama (nap)

(%)

H méterrel a mértékadó árvízszint alatt

DUNA PAKS

Mértékadó árvízszint: 879 cm

H 0,5

1,0

1,5

2,0

0,5

1,0

1,5

1

10,0

17,8

28,3

39,7

10,0

20,9

36,8

5

2,1

7,2

14,1

21,9

3,5

10,1

20,3

10

0,0

1,6

7,8

14,2

0,0

5,0

13,0

20

0,0

0,0

U

6,7

0,0

0,0

5,4

DUNA

Mértékadó árvízszint: 952 cm

BAJA

H 0,5

1,0

1,5

2,0

0,5

1,0

1,5

1

12,6

27,2

42,6

57,8

15,5

30,9

50,2

5

0,0

8,1

20,0

32,2

0,1

12,2

26,0

10

0,0

0,0

10,4

21,4

0,0

2,8

15,3

20

0,0

0,0

1,2

10,8

0,0

0,0

3,8

DUNA MOHÁCS

Mértékadó árvízszint: 946 cm

H 0,5

1,0

1,5

2,0

0,5

1,0

1,5

2,0

1

18,7

34,4

50,8

66,2

20,4

39,2

61,0

84,0

5

0,0

11,5

25,0

37,7

2,5

15,2

31,8

49,4

10

0,0

0,0

13,9

25,7

0,0

3,8

19,1

34,9

20

0,0

o,o

3,1

13,7

0,0

0,0

6,5

20,2

36