Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)

III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 4. Árvízvédelem, folyószabályozás és víziutak, tószabályozás

BALATON

A parti sáv vízminőségének jellemzése üdülőidényben

(a colostridium-szám átlagértékek alapján)

III.-43. táblázat

(e/ml)

Mintavétel helye

1975

1979

1980

1981

Balatonakarattya

—

—

3,5

5

Balatonkenese

29

9

3

8

Balatonfüred

21

11

12,0

3,2

Tihany

4

0

2,0

11,5

Badacsony

5

8

6,0

2,5

Keszthely, ebből

16

49

42,0

48,5

mólótól a Zala

felé

10

29

30

mólótól a Büdösárok felé

—

115

54

61

Balatonberény12

19

23,5

Balatonmária

27

12

20

9,2

Fonyód

4

15

7

22,2

Balatonszemes

4

2

3

0,8

Balatonföldvár

9

2

10

13,2

Siófok

7

7

7

0,8

* május 1-szeptember 30.

A balaton esetében jelentős szennyvízterhelésére utal, ha a colostridium-számmeghaladja a 40/ml értéket.

A Velencei-tó állapota

A szabályozás fejlődéstörténete című fejezet részletezi az 1980 végéig végrehajtott munkákat.

Vízszintszabályozás

A szabályozás tartományait a III.—44. táblázat a vízállások tényleges éves értékeit a III.—

48. és a III.—49. ábra tartalmazza. Ez utóbbiból jól látható az ábrázolt időszak — 64—244 cm-es — szélső értékeinek (korábban már többször volt teljes kiszáradás is) csökkenése a Zámolyi-tá- rozó, majd a Pátkai tározó üzembe lépése után. A tározóik adatai a III.—50. ábrán találhatók.

A Velencei-tó 1980. év végi állapotjellemzőit a III.—45. táblázat és a III.—51. ábra tartalmazza.

Vízminőség-védelem.

A III.—45. táblázatban és a III.—51. ábrán jelzett munkálatok, valamint a vízgyűjtő rendezés és egyéb védelmi intézkedések (mezőgazda- sági művelés, állattartás, községek szennyezésének, szennyvizeinek mérséklése, távoltartása stb.) hatására a tó vize a KGST-sza'bványok szerinti IV. minőségi kategóriából a III. minőségi kategóriába került, tehát egy osztállyal javult. Meg kell azonban jegyezni, hogy a tóvizet színben, minőségben (szürke, barna vizek) a nádasok által körülzárt tisztások elszigeteltségéből eredően, a mozaikosság jellemzi, s így egy-egy tórész között jelentős minőségi különbségek vannak (legegészségesebbek a szürke vizek). Az általános (átlagos) javulás mellett rossz állapotban van a természetvédelmi terület vize és gondok vannak a Fürdető tó (a tó északkeleti csücske) vizének minőségével is, ami elsősorban a Veréb—pázmándi-víz által szállított szennyezésekből származik. A tó fokozódó terheléséből eredően, növekszenek a bakteriális jellegű gondok is. Legnagyobb eredménynek mindezek mellett az könyvelhető el, hogy az egészében mocsaras jellegű, haldokló vízből, a beavatkozások hatására túlnyomó nagyságú területén újra egészséges, vagy gyógyuló tó lett.

vízállás tcm]

III.—48. ábra. A Velencei-tó vízállásai 1930—1980

345