Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 4. Árvízvédelem, folyószabályozás és víziutak, tószabályozás
— paintsziaibályozás, — víziútbiztosítás és e feladatok végrehajtásával mindig ösz- szekötött, legfontosabb óéiként — a vízminőség-védelem. E legutóbbit különös nyomatétokal húzza alá az 1960-as évek táján a Balatonban és másutt felgyorsult eutrofizáció, mely — megfékezésének elmulasztása esetón — a tavak elmocsaraso- dásához, tójellegük megszűnéséhez vezethetne, s alkalmatlanná tenné azokat a későbbiekben ismertetett igények legtöbbjének — de különösen az üdülés feltételednek — kielégítésére. A felsorolt teendők végzését sokféle — súlyukban különböző, egymással szoros kapcsolatban levő, néha egymásnak ellentmondó — társadalmi, népgazdasági érdek (igény) teszi szükségessé. Közülük — mai felfogásunk szerint — különösen a Balaton és a Velencei-tó vonatkozásában elsődleges az üdülési érdek. E két legfontosabb tavunk üdülő tó, a vízparti — tóhoz kötött — üdültetés legfontosabb hazai bázisa. (Ide' sorolható a Ráckevei Duna is.) Ennek kimondása azt az elvet határozza meg, hogy a további igények kielégítése csak az üdülési érdek elsődlegességének mindenkori figyelembevétele mellett, annak jelentősebb sérelme nélkül történhet. Az üdülésen kívül az igények sorába tartoznak többek, között: — a parti települések, létesítmények (utak, vasutak, közművek stb.) elöntés, elhabo- lás elleni védelme ; — a tavak és környezetük természeti értékeinek (flóra, fauna, táj stb.) megóvása; — a térségi vízgazdálkodással összefüggő kapcsolódások, mint: — a víztárolásban, — a vízkészlet-gazdálkodásiban, — az ivó-, ipari és mezőgazdasági vízszükségletek kielégítése, — a tisztított szennyvizek ideiglenes fogadása (ennek felszámolása fontos cél!), — a tavakból eredő vízfolyások öblítő vizének biztosítása árvizeik levonulásának szabályozása stb.); — a tavi és a tavakból eredő vízfolyásokon folytatott víziközlekedés biztosítása (beleértve a sporthajóziást is); — egyéb gazdasági igények (pl. halászat, nád- gazdálkodás stb.). Az üdülési igény elsődlegességét az ember személyéihez, kötődő — kétségtelenül legfontosabb — ún. humán (regenerációs, egészségi) érdek mellett gazdasági megfontolások (munkaerő- megújulás, devizabevétel stb.) és az igény növeIII.-37. táblázat A Balaton és a Velencei-tó üdüló'forgalmával összefüggő' mutatószámok Sorszám Jellemzők Balaton Velencei-tó 1975 2000 1975 2000 1. Helyi lakosság ezer fő 124 200 18 33 2. Üdülők ezer fő 239 520 25 64 3. Kirándulók ezer fő 100 120 15 43 4. összesen ezer fő 463 840 58 140 5. Tóterület km’ 593 593 25 25 6. Üdülő terület tó nélkül km2 737 737 350 350 7. Parthossz km 195 195 29 29 8. Szabályozott part kikötők, mólók nélkül km 50 83 9 17 Szabályozott part ideiglenesen km 24 24 — — 9. Népsűrűség az üdülőterületen (4. : 6.) fő/km3 628 1140 166 400 10. 1 főre eső tóterület (5. :4.) m’ /fő 1280 706 431 179 11. 1 főre eső parthossz (7. :4.) fm/fő 0,42 0,23 0,50 0,21 12. 1 főre eső szabályozott partszakasz (8. : 4.) fm/fő 0,16 0,10 0,16 0,12 Megjegyzés: A 2. és 3. sorszám alatt feltüntetett értékek átlagok. A mértékadó júliusi hétvégi forgalom (kirándulók) 300 000 fó're tehető' (Balaton). 335