Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 4. Árvízvédelem, folyószabályozás és víziutak, tószabályozás
III.-33. táblázat Kishajózásra alkalmas víziutak adatai (1980) SzakaszHajózható hossz Víziút Kezelő VÍZIG határok állandó időszakosan összesen Megjegyzés fkm km Mosoni-Duna Győr 14-89 75 — 75 Győri Iparcsatorna — 0-2 22 Városi kezelésben Duna-Tisza csatorna Budapest 0-22 22 — 22 1,5 fkm felett csak vízre emelt vízijárművekkel Ferenc-tápcsatorna Baja 0-3737 37 A hajózás akadályozott Nádor-csatorna Sz. fehérvár 0-77 77 — 77 Rábca Győr 0-2121 21 Rába Győr 0-29 — 29 29 Marcal Győr 0-18 — 18 18 Dunavölgyi Főcsatorna Budapest 118-125 — 7 7 Baja 0-118 — 118 118 Összesen 0-125125 125 Duna rendszere Összesen176 230 406 Tisza Nyíregyháza 685-745 — 60 60 Szamos Nyíregyháza 0-2828 28 Sajó Miskolc 0-3030 30 Általában nem hajózható Keleti Főcsatorna Debrecen 43-98 55 — 55 Bukó miatt csak a 65,5 fkm-ig hajózható KFCS mellékcsat-i Debrecen40 40 Nyugati Főcsatorna Debrecen 0-25 — 25 25 Általában nem hajózható (hidak, vízmélység) Fekete-Körös Gyula 0-13 1313 Fehér-Körös Gyula 129-134 5 — 5 Szelvényezése a Kettős-Körös folytatása Kettős-Körös Gyula 115-129 14 14 Szelvényezése a Hármas-Körös folytatása a 91 fkm-től. Csak jégtörők használhatják. Berettyó Debrecen 0-35 — 35 35 Hortobágy-Berettyó Debrecen 43-7835 35 A 67 fkm felett Hortobágy Főcsatornaként folytatódik Gyula 7^13 — 36 36 Összesen 7-7871 71 Hortobágy Főcsatorna Debrecen 0-3434 34 Alacsony hidak miatt általában nem hajózható Tisza és rendszere összesen87 323 410 Magyarország összesen263 553 816 elkészült. (VITUKI—VIZITERV: Vízi utak műszaki paraméterei.) A 8 kötetes terjedelmes munka folyónként részletesen ismerteti az alapadatokat, a hajózási-műszaki jellemzők körét, meghatározásuk módját, a 'hajóút kapacitását, ill. a hajózási időszak hosszát. A III.—34. táblázat általános tájékoztatásul szolgál. (A részletes adatokkal — a paraméterek értelmezésével, a különböző kapacitáscsökkentő tényezők figyelembevételével, az elhanyagolásokkal — kapcsolatban utalunk a folyónkénti kötetekre.) A kikötők és rakodóhelyek 31 település között a III.—35. táblázat szerint oszlanak meg. A feltüntetetteknek alig fele rendelkezik végleges vízi és parti létesítményekkel. Jellemző, hogy a ktb. évi 14 millió tonna összforgalomból mintegy 11 millió tonnát kitevő kavicsszállításnak csak kis hányadát lehet a kikötői forgalomhoz számítani (part menti kirakás). A folyók szabályozásánál sajátos helyzetet jelent, hogy azok egy része országhatár, illetve közös érdekű vízfolyás. A szabályozás, a kezelés, 330
