Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 3. Többcélú nagytérségi vízgazdálkodási rendszerek
térség igém kedvező talaj adottságú vidékének öntözővízzel valló ellátására. A vízpótlásinak a kiskörei bögébe való juttatása a Zagyva—Kisköre csatorna helyett egy másik alternatívával is lehetséges, éspedig 1 vagy 2 kiskörei turbinaegység reverzibilissé tételével. .Ezt egybe lehetne kapcsolni a vízerőmű villamos részeinek 25—30 év után esedékes nagyjavításával. A\ Szolnok—Kisköre közötti szakaszon a felfelé történő vízszállítás rendkívül aszályos időben — néhány hétre — megengedhetőnek látszik. A Duna—Tisza összeköttetés változatainak összehasonlítását és értékelését a III.—34. ábra mutatja. Az ábra feltünteti, az egyes változatok 'beruházási és évi költségeit, 'az évente átszállítható víztömeget és 1 m3 víz átszállítási költségét, külön feltüntetve az energiaköltségeket. A rendszer olyan felépítésű, hogy a villamos energia vételezése terhelési csúcsidőn kívül történik. Az összehasonlítás jól mutatja, hogy az egy feladatú — csak vízellátásra szolgáló — változat költsége csak töredéke bármély más többfeladatú változaténak. Ha az egyenértékűnek tekinthető „A/d” vízpótlási beruházás költségét, valamint a tározás és energiatermelés helyettesítő beruházásait levonjuk a változatok beruházási költségeiből, úgy igen magas 10,7—35,5 milliárd Ft között változó összeg miarad elsősorban a víziközlekedésre. Ehhez még hozzászámítan- dók a víziszállítás előnyeinek létrejöttéhez szükséges további beruházások (kikötők, úszój árművek, rakodók, hozzájáró utak stb.) -mintegy 3 milliárd Ft-та tehető költségei. Helyettesítő beruházásként a tározónál a bodrogzugi tározót, villamosenergia-termelésnél a paksi atomerőművet vettük alapul. 3.34. A Tisza-völgy vízforgalmi rendszere A Tisza-völgy víziforgalmi rendszerének alapja a Tiszalöki és a Kiskörei vízlépcsőkkel, valamint a Keleti-, a Nyugati-főcsatornával, a Nagykunsági- és Jászsági-főcsatornákkal és a Körösök csatornázásával kialakított Tisza—Körösök—Tisza hálózat (III.—27. ábra), ami a Csongrádi és Felső-Tiszai vízlépcsőkkel és nagy tározókkal, valamint a fokozatosan kiépíthető dunai vízpótló rendszerrel fejleszthető tovább. Ez a rendIII. -20. táblázat A tiszai vízpótló rendszer főbb mutatói a) Vízmennyiségek Böge Meder, ill. hullámtéri tározás Síkvidéki tározás Duna-Galga Zagyva rendszer Duna-Tisza csatorna millió m3/év Tiszalök 250(100) (Bodrogzug) 60 (Veresmart)Kisköre 300,01.400 120 (Onga) Fokozatos kiépítés 25, 50, 100 m3 /s esetén 250, 500, ill. 1000 millió m3 osztható fel a két böge igényei szerintCsongrád 120500 Összesen 770 180 250-500-1000 500 Mindösszesen 1700-2450 millió m3 b) 1 m3 víz termelési költsége (Ft) Böge Meder, ill. hullámtéri tározás Síkvidéki tározás Duna -Galga -Zagyva rendszer Duna-Tisza csatorna Tiszalök 1,2 1,5Kisköre nincs kimutatva (becslés 0,4 Ft) 1,5 1,6 (250) 1,2 (500)Csongrád mint Kiskörén 1,1 (1000) 1,2 4,5 milliárd Ft vízgazdálkodási beruházás alapján Megjegyzés: * A teljes tározókapacitás, ill. a növénytermelési időszak (10® s) szivattyúzási ideje alapján. 310
