Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 3. Többcélú nagytérségi vízgazdálkodási rendszerek
OMC DUNAÚJVÁROS О О Г Г " "I О 10 20km III.—30. ábra. A Duna—Tisza összeköttetésének változatai öt különböző változatot (III.—30. ábra) vizsgáltok meg, és összehasonlítás készült a következő fejezetben ismertetésre kerülő — csak vízpótlásra szolgáló — egy célú Duna—G alga—Tisza válto-zaittol. A Duna—Tisza-csatoma változatok többcé- lúak; a vízpótláson kívül víziközlekedésre (B, C, D változatok, víztározásra (E változat) és víz- erőtermelésre (F változat) is alkalmasak. Az átvezetendő max. vízmennyiség e változatokban egységesen 50 m3/s. Ennél nagyobb vízmennyiség átvezetése esetén lényegesen meg kellene növelni a csatorna méreteit, ami nagymértékű költségnövekedést okozna. Mind beruházási, mind területfejlesztési és üzemi szempontból legkedvezőbbnek a Budapest—Cegléd—Szolnok vonalozású C változat tekinthető (III.—31. ábra). A változatok egyéb szempontból történő ösz- szehasonlítását és értékelését a következő fejezet tartalmazza. A Duna—Galga—Tisza-csatorna Ismeretes, hogy a Duna a Tiszához képest rendkívül bővizű, és a nyári öntözési időszakban kedvezően nagy vízhozama van. így kézenfekvő a Dunából a Tiszába való átvezetés. Az öntözési idényben a Duna mértékadó 80%-os vízhozama 2000 m3/s körüli értékű, és még az öntözési időszak végén is 'kereken 1400 m3/s, tehát mintegy ötszöröse a Tisza hasonló hozamának. Vác alatt (Sződliget mellett) igen kedvező az az adottság, hogy a Duna—Tisza közötti vízválasztó mindössze 12 km-re van a Dunától (III.— 32. és III.—33. ábra). A vizsgált tervváltozatok szerint különböző — az igények növekedéséhez igazodóan — 1,5, 25, 50 és 100 m3/s víz átvezetése lehetséges. A megoldás elemei a következők : A Dunától kiinduló 4,8 km hosszú, a legkisebb dunai vízálláshoz igazodó csatorna vezet a Sződ mellett tervezett 10 millió m3-es víztározóhoz. Itt a gáttestbe épített 1. sz. szivattyútelep 20 305
