Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 3. Többcélú nagytérségi vízgazdálkodási rendszerek
minőséget szolgáló fejlesztéseket és fokozott figyelmet fordított — parti és a vízgyűjtő területekről származó környezeti ártalmak mérséklésére; — a tó feliszapolódáísának csökkentésére; — a partvédelem és partszabályozás arányos fejlesztésiére ; — a belterületi vízrendezésre; — a tó vízszintszabályozására. Bár a kormányhatározatok alapján számos intézkedés történt, további vízminőségromlás következett be. Ezért a 2015/79. MT határozat új korszerűsített és kibővített Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Programot (BVFP) hagyott jóvá. Az euitrofizálódás előrehaladása miatt a Minisztertanács 2003/1983. Mt. h. számú határozatában további intézkedéseket tartott szükségesnek, melynek ismertetését a III.—4.33. fejezet tartalmazza. A Balaton vízkészlete A Balaton vízkészlete — a tóra közvetlenül hulló csapadékon kívül — elsősorban a Zalából, továbbá az északi és déli parton betorkolló kisvízfolyásokból származik. Az utóbbi évtizedek során jelentős mennyiségű karsztvizet is vezettek a Balatonba a nyirádi bauxitbányákból. Az 1921—70. időszak adatai alapján a tó természetes vízkészletváltozása már 99%-os előfordulási valószínűség esetén is pozitív, azonban a készletképződés kiegyenlítetlen, a nyári félévi vízmérleg minden második évben valamilyen mértékű hiányt mutat. A vízkészlet sokévi átlaga 396 millió m3, ami évi átlagos 12,5 m3/s folyamatos vízsugárt jelent. Az ehhez az átlaghoz képest jelenkező halmozódó hiányoknak a többletből való fedezése érdekében szükséges1 tározáshoz mintegy 1,80 m-es vízszintingadozást kellene eltűrni. Ezzel szemben az üdülési érdekből 30 cm-re leszorított vízszintingadozás betartására jelentős többletvíz- mennyiségeket kell leereszteni a Sión; így a vízhasznosításra csak jóval kisebb készlet marad. Ennek figyelembevételével a BVFP a jelenlegi vízkészletgazdálkodási gyakorlatban alkalmazott 80%-os valószínűségi értékre 128 millió m3/-t határozott meg. Űjabb vizsgálatokban erre az értékre 187 millió m:i-t állapítottak meg. Az 1980. évi tényleges és az 1990. évi várható vízkivételeket, vízvisz- szavezetéseket és vízelhasználásök adatait a III.—18. táblázatban foglaltuk össze. Az 1990. évre becsült vízmérleget különböző változások bizonytalanná teszik, és esetleg jelentősen módosíthatják is. Az egyik változás a nyi- rádii térségi bauxit termelésnek — részben a készletek kimerülése; részben a hévízi forrás védelme érdekében — északi irányban történő áthelyezése következtében várható. A III.—23. ábra szemlélteti a bányászati víztermelés különböző prognózisait. 1980-ban a mintegy 340 m3/p összes kiemelt vízmennyiségből*— becslés szerint — 78 m:i/p jutott a regionális vízellátó rendszerekbe, 90 m3/p a Balatonba, míg 172 m3/p kihasználatlanul a Marcalba került. 2000. év tájékára vonatkozó megbízható értéket ma aligha lehet megállapítani, mivel a bányászat áthelyezésére vonatkozó kutatások még nem fejeződtek be. Ha az 1983. évi előrejelzés bizonyul valósnak, akkor a kiszivattyúzott víz- mennyiségek csökkentésével együtt várható a karszbvízszint lassú emelkedése, s a karszt- és rétegforrásokból a Balatonba jutó vizek növekedése. [A forrásokból a bányavízátemeléseket megelőző időben (1951—56) éves átlagban 76 millió m3, azaz 146 m3/p folyt a Balatonba.] Távlatilag figyelembe kell venni a mezőgazdasági területek belterjesebb művelésével előálló vízvisszatartást, amit a tanulmányok évi 125 millió m3-re becsültek. Ehhez járul még a Kis-Balaton tározók többletpárolgása. Ezzel III.-18. táblázat Balatoni vízhasználatok Felhasználás 1980. évi tényleges 1990. évi tervezett vízkivétel víz visszavezetés vízigény vízvisszavezetés millió m3 millió m3 Ipar 12,1 11,1 Lakosság 6,2 12,3 Mezőgazdaság (öntözés-halastó) 24 23,1 54,8 26,0 Sió öblítés 9 — 9 — Angolnafogás és Sió hajózás 70 — 170* — Bányavíz 52 57,3 52 57,3 173,3 80,4 209,2 83,3 80,4 83,3 Vízfelhasználás 92,9 125,9 * Megjegyzendő, hogy az angolnafogásra és Sió hajózásra feltételezett vízigény nem a nyári készletcsökkenési, hanem a XI. 1-IV. 30. közötti készletfelhalmozódási időszakra esik. 295