Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 3. Többcélú nagytérségi vízgazdálkodási rendszerek
3. TÖBBCÉLÚ NAGYTÉRSÉGI VÍZGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK A vízfelhasználás fokozódó növekedése miatt egyre jobban előtérbe kerülnek a nagytérségi vízgazdálkodási rendszerek, amelyek lehetővé teszik az időben és térben egyenlőtlen elosztású vízkészleteknek a mennyiségi és minőségi szükségleteik szerinti elosztását és megnövelését. Ezek a rendszerek sok, vízzel kapcsolatos igényt elégítenek ki, így egyidejűleg többféle célt és több érdekeltet is szolgálnak. Ilyenek lehetnek: — a vízkészletek átvezetése vízhiányos területekre ; — a lefolyásszabályozás és víztározás, vízminőség-szabályozás ; — a közvetlen ipari és lakossági vízellátás; — a mezőgazdasági területek és halastavak vízellátása; — a természeti környezet védelme, a vízisportok, a vízparti üdülés fejlesztése; — a vízerőhasznosítás; — a víziszállítás fejlesztése; — a folyószabályozás, az árvíz és jég biztonságos levezetése; — a vízrendezés és a talaj vízjárás szabályozása. A többféle célnak egy létesítményrendszerrel történő kiépítése általában kedvezőbb, mint az egyes igények külön-külön való megoldása. Kivétel, ha valamelyik jelentős nagyságú igény időben jóval megelőzi a többi igényt. Ilyen esetben is célszerű a rendszer létesítményeinek olyan — igénymegjelenés szerinti időrendben való — megvalósítása, hogy bekövetkezzenek a többcélúság előnyei. A fejezet három alfejezetben, a Duna, ill. a Tisza völgyében és kiemelten a Balaton vízgyűjtő területére, mint az ország legfontosabb üdülő- centrumára vonatkozóan összefoglalja a meglevő és a megvalósítható létesítményeket, azok funkcióit, üzenni feladatait és szerepét a víz- gazdálkodás fejlesztésében. A többcélú vízgazdálkodási rendszerekről áttekintő képet ad a 10. melléklet, amely egyben a regionális vízellátási rendszerekkel való (kapcsolatot is szemlélteti. A nagytérségi vízgazdálkodási rendszerekhez tartoznak a települési és ipari vízellátásra szolgáló regionális vízellátó rendszerek; ezeket — egycélúságuk miatt részletesebben — a III.—6.1. fejezet ismerteti. Hasonlóan ehhez a szakfejezetek tárgyalják a vízkárelhárítás nagytérségi rendszerét, mind az árvízvédelem, mind pedig a belvízrendszerek vonatkozásában. A fejezet kidolgozásához elsősorban OVH, OMFB távlati fejlesztési tervek és koncepciók, a VITUKI, a VIZITERV és a VIZIG-ek vonatkozó vizsgálati eredményei, valamint a VGI- ben készült tanulmányok szolgálnak alapul. Az utóbbi vizsgálatok során tájékoztató költségelemzések is készültek olyan esetekben, amikor valamely célkitűzés kielégítésére különböző változatok lehetségesek. Ezek alapján az egyszeri beruházási és a folyamatos évi ráfordítások összehasonlításával mód nyílt a változatok értékelésére. Előnyösebbek voltak azok a változatok, amelyeknél nincsen, vagy nem jelentős az évi energiafelhasználás, és lehetőség szerint mód nyílik a fogyasztási csúcsidőn kívül történő, gazdaságosabb energiafelhasználásra. 3.1. A Duna vízgazdálkodási rendszere A Duna völgyében öszefüggő többcélú vízgazdálkodási rendszer kialakítására a múltban még nem volt szükség; így elsősorban az ország nyugati feléiben, a fő folyók, a Duna, a Dráva és a Mura menti területeken. Ugyanis a Tisza völgyével összehasonlítva itt sokkalta bőségesebb vízkészletek állnak rendelkezésre. A folyóktól távolabb azonban a múltban is szükség volt már a helyi vagy regionális szintű vízgazdálkodási és vízkészlet-gazdálkodási, ill. vízpótlást biztosító beavatkozásokra, többek közt a Balaton, a Velencei tó, az Alsó-Rába, a Mosoni Duna-ág, Pécs, Tata, a Séd—Gaja és Ajka térségében. Ilyen, részlegesen vízhiánnyal küzdő területeket kell fokozatosan és az igények fejlődéséhez alkalmazkodva egységes vízgazdálkodási rendszerbe összefogni; az árvízvédelem, a folyó- és tószabályozás, ezekhez kapcsolódva a víziközlekedés és vízerőhasznosítás továbbfejlesztésével egyre növekvő súllyal és mértékben a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság vízellátásának, csatornázásának kiépítésével és továbbfejlesztésével (egyedi és regionális művek révén), valamint a szükséges egyéb vízrendezési és környezetvédelmi beavatkozások elvégzése útján. A múlt század elején megkezdett nagyszabású vízimimikálatok sofán kiépült az árvízvédelmi 19 289
