Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)

I. fejezet: TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK - 2. Vízfajtáink hidrológiai jellemzése

paramétereknek a vízfolyás hossza menti változását adják meg.

Ezeket a hossz-szelvényeket — az adott vízfolyás észlelési szelvényeire előállított eloszlás- függvényekről leolvasott értékekből kiindulva — hidrológiai megfontolások alapján szerkesztik. Valamely vízfolyás hidrológiai hosszszelvénye az információk gyakorlati célú, tömör összefoglalása, amely egyrészt az észlelési szelvények információinak az észlelés nélküli vízfolyás-szakaszokra való kiterjesztését célozza, másrészt a több szelvényben végzett vizsgálat ellenőrző összehasonlítását és összehangolását szolgálja. A hidrológiai hossz-szelvény, az ábrázolható paraméterek korlátolt száma miatt, azok kiválasztásával szükségszerűen számos önkényes, apriori döntést hordoz. Emiatt célszerű a hidrológiai hossz-szelvényekkel együtt az előállításukhoz felhasznált eloszlási görbéket is közölni, mert az elősegítheti az észlelés nélküli szelvényekben esetleg igényelt olyan adatok becslését is, amelyek a hossz-szelvényről közvetlenül nem olvashatók le.

A vízfolyások medrének geodéziai adatait évszázadok óta topográfiai hossz-szelvényeken ábrázolják. Azok a hidrológiai adatok, amelyek ezekkel a topográfiai adatokkal együtt jellemzik a vízgazdálkodási adottságokat (például a folyó hajózhatóságát, a hasznosítható vízenergiát, vagy az árvízvédelmi töltések, veszélyeztetettségét), a geodéziai hossz-szelvényekkel együtt ábrázolhatok. Ezék a nomogramszerű segédletek tehát a vízmérceszelvény idősorának statisztikai feldolgozásával számított, különleges valószínűségi eloszlásokkal a teljes folyószakasz tetszőleges szelvényének jellemzését biztosítják.

A hidrológiai hossz-szelvény a vízgazdálkodási tervezői gyakorlat bevált, kitűnő eszközévé vált. Az első hidrológiai hossz-szelvények a II. Vízgazdálkodási Keretterv előkészítésekor készültek. A most használt ábrázolási eszköztár ezeknek a jól bevált hossz-szelvényeknek nomogramszerű fejlesztése azzal a céllal, hogy a rendelkezésre álló információkból minél többet bocsásson a felhasználó tervezők rendelkezésére. Ezek a nomogramok olyan szerkesztési eszközöket is alkalmaznak, amelyek már nem teljesen egyértelműek, más paraméterek is alkalmazhatók és más tengelyrendszerrel másképpen kezelendő ábrarészek szerkeszthetők. A felhasznált információk természetesen olyan számítási anyagok, amelyeknek számszerű eredményei táblázatokba összefoglalhatók. Ezek a táblázatok részint régebben már közzétett kiadványokban, részint, mint a most végzett vizsgálatok számítógépi eredményei a Vízgazdálkodási Intézetben, vagy az illetékes vízügyi igazgatóságok adattárában, gépi eredménylapok formájában megtalálhatók.

Az ország kisvízfolyásainak jelentős részére, észlelési adatok hiányában, nem szerkeszthető hidrológiai hossz-szelvény, ami a gyakorlat számára sem lenne mindig indokolt. Ezeknek a

vízfolyásoknak a jellemzésére az észlelt vízfolyások információinak regionális általánosításán alapuló segédleteket szerkesztettek. Ezek a segédletek egy-egy jellemzőnek ítélt hidrológiai paraméternek — pl. a kis-, közép- és nagy vízhozamnak (1.—3. táblázat), vagy az árvízi tényezőnek — földrajzi helytől függő értékeit szolgáltatják, többnyire 'térképek lizometrikus vonalaival.

A 36 kiválasztott vízfolyásra, illetve vízfolyás-szakaszra azonos felépítésben elkészített vízhozamnomogramok egységesen a következő ábrarészeket tartalmazzák (a vízfolyások térképi ábrázolását az 1. sz. melléklet mutatja be):

— a nomogramok bal oldalán a szóban forgó V í zfо 1 y ás- szak as z helyszínrajzi vázlata található a), amely feltünteti a vizsgált vízfolyás-szakasz szelvényezését (L, fkm), befogadóját, fontosabb mellékvízfolyásait, az országhatárt és a vízmérceszelvényeket; az utóbbiak közül bekeretezve annak a vízmérceszelvénynek a nevét, amelyre vonatkozóan a nomogram részletesebb információkat közöl (f, g, h ábrarészek). Az

a) ábrarész szelvényezése egyben a b), c), d) és e) jelű hidrológiai hossz-szelvények közös abszcissza tengely-osztását is megadja;

— az a) ábrarész fölötti b) jelű F = f (L) ábráról a vízfolyás tetszőleges L (fkm) szelvényéhez leolvasható a hozzátartozó F vízgyűjtő terület nagysága (km2);

— a c) ábrarész KQrögz — f (L) függvénye a kisvízi időszakok összetartozó vízhozamértékeit mutatja. Ezek az értékek nagyobb, több tartósabb aszály idején egyidejűleg észlelt adatok alapján becsülhetők. Kisvízfolyáson — többnyire 1979 augusztusában — kisvízi időszakban expedíciószerű vízhozammérés-sorozattal rögzítették a függvénnyel ábrázolt összetartozó értékeket. Ezen a hossz-szelvényen olvashatók le a napi vízhozamok 70, 80, 90 és 95%-os átlagos gyakorisággal meghaladott értékei is;

— ad) ábrarész a különböző valószínűségű

évi középvízhozamok KÖQ — f (L, p) vonalait tartalmazza, p — 1, 10, 25, 50, 75, 90, 99% meghaladási valószínűségekre;

— az e) ábrarész a különböző p valószínűségű évi nagyvízhozamok NQ = f (L, p) vonalait tartalmazza, p — 50, 10, 3, 1% meghaladási valószínűségekre.

A vízhozamnomogramok jobb oldali oszlopában az a) ábrarészen bekeretezéssel kiemelt vízmérceszelvény eloszlási alakzatait közöljük, amelyek a hossz-szelvényekről vehető információk részletességét jelentősen fokozzák. Az eloszlási alakzatok függőleges tengelye a hossz- szelvényekkel együttes használhatóság érdekében amazokéval azonos beosztású.

— Ac) jelű kisvízi hossz-szelvénytől jobbra elhelyezett f) ábirarész a vízmérceszelvény napi vízállásadatainak R (x) gyakorisági

27