Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)

III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 2. Vízkészletgazdálkodás és szabályozás

ifIp ntt s JíixÜL

— olajleszedő hajó, ill. tárolótartályok kialakítása,

— uszadék eltávolítás megoldása,

— toxikus szennyezések elleni védekezés;

— a felszín alatti vizek kárelhárítása területén:

— a talajvízszinten levő oiajlencse körülhatárolása,

— a talajvíz felszínén levő olajtest leszívása,

— hidraulikus gát kifejlesztése,

— az olajlencse vegyszeres kiszorítása,

— az olajlencse kiszorítása levegőztetéssel,

— olajfaló baktériumok felhasználása. Egyéb feladatok

— Vízminőségi kárelhárítási együttműködés kialakítása a határvizeken és a közös vízgyűjtőkön.

— Az üzemi kárelhárítási tervek készítésének és védelmi szervezet kiépítésének szorgalmazása a megelőzés és elhárítás érdekében.

— A területi és országos vízminőségi kárelhárítási tervek készítésének (egységesítésének) folytatása.

2.25. A vízminőség várható alakulása és a szabályozás fejlesztése

A társadalomnak és a gazdaságnak a vízzel szemben támasztott igényeiben a mennyiségekhez képest mindinkább előtérbe kerülnek a minőségi szempontok. A vízhasználatok termelési költségeiben a szükséges minőségű víz előállítási költségei növekednek, és ez mind nagyobb arányú ráfordításokat tesz szükségessé.

A vizeket érő terhelések várható alakulását a következő főbb hazai feltételek befolyásolják:

— A nyersanyagárak növekedése következtében előáló világgazdasági válság az infrastruktúrának a közvetlen szükségletek kielégítését szolgáló részét fogja előnybe helyezni. Ezért tovább nő az I. és II. típusú közműolló. (I.) vízellátás—csatornázás, II.: csatornázás—szennyvíztisztítás.) Az I. típusú olló nyílása miatt nő a felszín alatti vizek szennyezettsége, különösen nitrátszennyezés tekintetében, míg a II. típusú olló továbbnyitása növeli a felszíni vizek szervesanyag szennyeződését.

— A nyersanyagárak további növekedése és a műtrágyáknak az eddiginél okszerűbb kezelése csökkentené a felszíni vizekbe, ta274