Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 2. Vízkészletgazdálkodás és szabályozás
kező Sajó, Hemád, Bodrog, valamint az Erdélyiből érkező Szamos, Kmszna, Körösök és a Maros jelentős külföldi szennyezéssel terhelik a Tiszát. Ehhez hozzájárul a Sajó- és Zagyva-völgyet érő magyar szennyeződés és Szeged város tisztítatlan szennyvize. Figyelemre méltó, hogy a Saj ó-torkolat után a Tisza NH4 szennyezettsége kétszeresére növekszik (III.—15. táblázat). Felszíni vizeink vízminőségi állapotának részletes ismertetését az I.—2.3. fejezet tartalmazza. A 48 legfontosabb törzshálózati szelvényben — köztük 28 határszelvény — az 1972—81. évi vizsgálatok alapján, összefoglalóan az alábbiakkal jellemezhető a vízminőség-változás : — BOI5 esetében javulás 21, romlás 27 szelvényben, — O2 esetében javulás 20, romlás 28 szelvényben, — összes ásványi N alapján javulás 7, romlás 41 szelvényben, — PCh3- esetében javulás 5, romlás 43 szelvényben, — összes oldott anyag esetében javulás 4, romlás 44 szelvényben. Igen nagymérvű (évi 7%-nál nagyobb) vízminőségváltozás az alábbiak szerint alakult: Javulás Romlás BOI5 Mura, Sajó, Tisza (belépő), Túr, Szinva Hernád, Szamos, Kraszna O2 Lónyai csat. Kösely Javulás Romlás összes Lónyai csat. Berettyó, Tisza (kiléasv. N pő) Kraszna, Sió, Nádor csat., Maros PO43Lónyai csat. Gyöngyös, Sajó, Bódva, Dráva, Fekete víz, Hernád, Sebes-Körös, Tisza (kilépő), Répce, Con- có, Altalér, Zala, Kapos, Kraszna, Zagyva, Hortobágy—Berety- tyó, Maros — A három nagy állóvizünk közül a Velencei-tó és a Fertő tó vízminősége általában kielégíti a velük szemben támasztott vízminőségi követelményeket. A Balaton esetében, különösen a Keszthelyi öbölben és a parti zónákban a biológiai és a bakteriológiai mutatók romló tendenciájú vízminőséget jeleznek; 1975—1980 között a biológiai vizsgálatok a nyílt vízen is kimutatható (pl. a klorofill, elsődleges termelés stb.) a romló tendencia (III.—15. és III.— 16. ábrák). • — A kiemelt vízminőség-védelmi területeket a III.—17. ábra mutatja be. A kiemelt vízminőség-védelmi területeken ebben az időben kezd érezhetővé válni a koncentrált vízminőségvédelmi intézkedések kedvező hatása. Ez különösen a Zala vízgyűjtőre, a Duna Budapest alatti szakaszára, az Áltál- ér vízgyűjtőjére, a Velencei-tóra és a pécsi vízellátást szolgáló mohácsi Duna-szakasz- ra érvényes. Külön említést érdemel, hogy a kiemeltIII.-15. táblázat Éves átlagértékek a Tisza törzshálózati mintavételi szelvényeiben Mintavétel helye és szelvényszáma fkm Oxigénfogyasztás KOIp Oxigénfogyasztás KOI, Biokémiai oxigén B015 Oldott oxigén összes oldott anyag Ammonium ion nh; Nitiátion NO3 Foszfátion POJ' Tisza becs 757,0 4,3 11 2,7 11,3 186 0,34 4,1 0,13 Záhony 636,8 9,7 27 4,9 10,2 268 0,54 5,2 0,17 Polgár 467,5 7,4 24 3,7 8,7 259 0,85 7,6 0,13 Tiszafüred 433,5 6,4 23 4,8 9,1 261 0,99 7,4 0,11 Tiszaderzs 415,0 7,3 23 4,6 8,8 251 0,91 7,6 0,14 Kisköre 404,0 •6,9 22 4,5 9,1 264 0,94 7,4 0,13 Tiszaroff 380,0 6,1 21 4,7 9,1 257 0,96 7,4 0,12 Szolnok 335,4 6,6 21 4,3 9,3 267 0,94 7,8 0,12 Tiszavárkony 320,4 6,4 21 4,2 9,3 269 0,92 7,8 0,13 Csongrád 246,0 6,4 17 3,3 8,8 257 0,67 7,6 0,31 Mindszent 216,0 6,6 18 3,4 8,8 267 0,69 7,7 0,30 Tápé 177,5 6,3 16 3,4 8,9 286 0,65 7,3 0,32 Tiszasziget 162,5 6,9 18 3,6 8,9 341 0,93 10,7 0,36 267
