Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
II. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS FEJLŐDÉSÉNEK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FELTÉTELEI - 4. Az ágazatok fejlődésének vízgazdálkodási kapcsolatai
sősorban a szennyezések környezetbe jutásának megakadályozására kell irányulnia. Jelentős — havária jellegű — szennyezéseket okozhat a közúton, vasúton, vagy vízi úton szállított szennyező anyagok (növényvédőszerek, műtrágyák, olajszármazékok, sugárzó anyagok) baleset okozta környezetbe juttatása, bemosó- dása a környező talajvízbe, vagy vízfolyásba. A véletlen jelleggel bekövetkező szennyezések károkozásának csökkentésére az ágazatok koordináltan működő kárelhárító szervezeteinek gyors és zavartalan működése jelent megoldást. A közlekedés fejlesztésének hosszú távú koncepciója, bár az előző időszakokhoz képest visz- szafogottabb növekedést prognosztizál, felhívja a figyelmet azokra a fejlesztésből fakadó következményekre, melyek a vízgazdálkodási ágazat tevékenységét az eddiginél fokozottabb mértékben érintik. Nem jelentős mértékben, de nő a közutak pályafelülete, s ezzel a vízszennyezések pontenciá- lis forrásterülete is. (Egyedül a gyorsforgalmi úthálózat nő számottevően, 210 km-ről 500—760 km-re.) Ennél lényegesebb a személy- és tehergépkocsi állomány növekedése (II.—57. táblázat). II.-57. táblázat A gépkocsi állomány növekedése 1960 1980 2000 ezer db személygépkocsi 31 1013 2200-2500 tehergépkocsi 128 165-175 A kétszeresére növekvő személygépkocsi- és a több mint 30%-kal növekvő tehergépkocsi állomány a hozzátartozó javító-, szerviz- és garázshálózaton keresztül a kibocsátott szennyvízmeny- nyiséget növeli, s ezek' tisztítását (elsősorban sav-, benzin- és olajleválasztását) meg kell oldani; továbbá a jelenlegihez képest kétszeresére nő a közúthálózat területi jellegű vízszennyezése is. Ezt súlyosbítja, hogy nem nő azonos arányban a közutak átbocsátó kapacitása (tehát a szennyezések azonos térségben koncentrálódnak), s az a tény, hogy a teher- és személygépkocsi állomány műszaki állapota nem kielégítő, s előreláthatólag a jövőben sem javítható jelentősebben. 4.51. A víziközlekedés helye és szerepe A közlekedés és vízgazdálkodás kapcsolatának kiemelt jelentőséggel bíró területe a vízi közlekedés, mivel működése a két népgazdasági ágazat szoros együttműködésére épül. A hajózás forgalmának megszervezése, járműparkjának és az üzemeltetési háttér-létesítményeknek (kikötő, javító- és szervizhálózat) létrehozása, fenntartása és üzemeltetése, és egyben a többi szállítási alágazatot magában foglaló közlekedési struktúrába illesztése a közlekedési ágazat feladata és felelőssége. A közlekedési pálya (vízi út) nép- gazdasági indo-koltságú kialakítása és fenntartása a vízügyi ágazatra hárul. E kettősségből fakadó feszültségek hatása, nyomon követhető a vízi közlekedés elmúlt 30 éves fejlődésén, s nem kis mértékben járult hozzá a belvízi hajózás hátrányos helyzetének kialakulásához. A vízi közlekedés helyét és súlyát a közlekedési ágazaton belül, a II.—58. táblázat adatai reprezentálják: Az adatok önmagukért beszélnek. A magyar áruszállításban a belvízi hajózást ténylegesen a 3,5 millió tonna közhasználatú szállítás képviseli, s ez a teljes hazai áruszállításnak mindössze 0,47%-a. A folyami szállítás nagyobb hányadát a FOKA belső üzemi kavicsszállítása tette ki. A személyszállításban a hajózásnak csak az üdülő- forgalom vonalán van szerepe. A közlekedési-szállítási munkamegosztásban a belvízi hajózás az elmúlt harminc évben nem tudott számottevő szerephez jutni annak ellenére, hogy a hajózható belföldi vízi utak fajlagos hosszában az európai országok élvonalába tartozunk (lásd: II.—11. táblázatot), s a vízi szállítás igényoldali lehetőségei is adottak. Ez utóbbi jellemzésére: Magyarország külkereskedelmi forgalmának (mely az összes szállítási telII.-58. táblázat A vízi közlekedés aránya a közlekedési ágazaton belül (1980) Áruszállítás Áruszállítási teljesítmény Átlagos szállítás távolság km millió tonna % milliárd árutonnakilométer % Magyarország összes áruszállítása 748,6 100 48,1 100 64 Vízi úton összesen Ebből: 12,2 1,6 7,9 16,4 647 — belvízi hajózás 11,5 1,5 2,2 4,6 191 — tengerhajózás A belvízi szállításból: 0,7 0,1 5,7 11,8 8143 — közhasználatú (MAHART, MAHAJOSZ) 3,5 30 1,9 86 543 — nem közhasználatú (FOKA) e 8,0 70 0,3 14 38 214
