Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
I. fejezet: TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK - 2. Vízfajtáink hidrológiai jellemzése
2. vízfajtAink hidrológiai jellemzése 2.1. Csapadék A csapadék, a közvetlenül hasznosítható felszíni és felszín alatti vízkészlet megújulásának forrása, esetenként — elsősorban a növény- termesztés során — maga is közvetlenül hasznosul. A túlságosan nagy csapadék káros vízborításokat is létrehoz a felszínen, a lejtős és védetten terepen lehulló, nagy intenzitású csapadék eróziós károkat okozhat. A csapadékviszonyokat jellemző mérőszámok közül az egyik legfontosabb az éves csapadék sokévi átlaga. A terület vízellátottságát jellemző átlagos évi csapadékmennyiség, a hőellátottságot jellemző évi középhőmérséklettel együtt, jó támpontot adhat az adott terület globális hidrológiai viszonyainak megítéléséhez. A csapadékátlag kereken 800 hazai csapadék- mérő állomás észleléseiből számítható és különböző összefüggésekben ábrázolható. A csapadékmentes időszakok hosszának átlagát évszakonként is elemezték, és a paraméter éven belüli alakulását is jellemezték: a csapadékmentes időszakok várható értéke a tavasz és az őszi napéjegyenlőség környezetében a júniusi és decemberi napforduló idején a legrövidebb. A csapadékmentes időszakok valószínűségi eloszlását jól jellemző paraméter, az észlelt időszakok számtani középértéke azonban nemcsak időbeni rendeződést mutat, hanem területileg is változik, az éghajlati tényezők területi változásaihoz hasonló módon fi.—6. és I.—8. ábrák). Elsősorban a vizek kártételei elleni védekezés igényli a rövid idejű nagycsapadékok vizsgálatát. A nagycsapadék nagyobbik hányada — általában 75—90%-a — a nyári félévben hullik le. Az egynapos nagycsapadékok átlagai 30 mm- től (a Tisza alsó szakasza) 48 mm-ig (a Bakony északi fele) változnak; az 1%-os valószínűséggel meghaladott értékek 70—96 mm közöttiek. A nagycsapadékok 1—6 napos értékeinek valószínűségi eloszlásait rögzítő paraméterek meghatározására segédletsorozat készült. A segédleték alapján meghatározott valószínűségű eloszlásfüggvényekből az 1—6 napos nagy csapadékok különböző meghaladási valószínűségekhez tartozó értékei jól becsülhetők. Az egy napnál rövidebb időtartamú, nagy intenzitású csapadékot időben és térben is azonos eloszlású valószínűségi változók jellemzik. A különböző meghaladási valószínűségű (visszatérési idejű) és különböző időtartamú záporcsapadékok meghatározására segédletsorozat készült. A segédletek alapján készült az I.—1. táblázat. A rövid idejű és az egy napnál hosszabb nagy- csapadékok becslésére szolgáló segédletek egymással összhangban állnak. /-/. táblázat A rövid idejű nagycsapadékok idó'fiiggvényeinek paraméterei Vissza- térési idő, év Csapadékintenzitás Csapadék- magasság h = a ■ Tn mm időfüggvénye i = a T m idó'függvényei 10 min < T < 3 h 3h < T < 24 h a m a m a n 1 47,8 0,69 16,0 0,80 16,0 0,20 10 131 0,72 34,5 0,77 34,5 0,23 33 180 0,74 47,0 0,76 47,0 0,24 50 202 0,74 51,5 0,76 51,5 0,24 100 238 0,75 60,5 0,76 60,5 0,24 2.2. Párolgás A párolgás nagymértékben meghatározza a vízgazdálkodás lehetőségeit, illetve teendőit. Mint a vízháztartás eleme egyfelől döntően befolyásolja a természetes, illetve a folyamatosan kitermelhető vízkészleteket, másfelől jelentős mértékben meghatározza az egyes tevékenységek — elsősorban a növénytermesztés és a tározógazdálkodás során fellépő vízveszteségek — nagyságát és időbeni alakulását. Ugyanakkor a párolgás maga is függ a különféle emberi beavatkozásoktól, főként az Alföldhöz hasonló sze- miarid területeken. A légtér által fölvehető páramennyiség — a potenciális párolgás — elsősorban éghajlati tényezők (párahiány, hőmérséklet, szélsebesség, valamint a vízfelszín, vagy a térszín) adottságainak a függvénye. Utóbbiak b párolgáshoz szükséges — a Napból eredő — energia mennyiségét meghatározó sugárzási egyenleg alakításában játszanak fontos szerepet. A térszín állapota megszabja a mindenkori elpárologtatható víz23
