Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
II. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS FEJLŐDÉSÉNEK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FELTÉTELEI - 4. Az ágazatok fejlődésének vízgazdálkodási kapcsolatai
Az erdők szerepe a felszíni lefolyás szabályozásában Az erdők nemcsak csökkentik a lefolyó víz mennyiségét, de jelentős mennyiségű csapadékot képesek tárolni az alomrétegben és a talaj humuszrétegeiben. A vízszolgáltatás egyenletességének, folyamatosságának előnye általában felülmúlja az összesen kisebb vízmennyiség hátrányát, mivel a lefolyás éppen az árvizek alkalmával kisebb, mint a fedetlen területeknél. A lejtős területeken általában az erdő nyújtja a legbiztosabb védelmet a talaj vízeróziója ellen. Mezőgazdasági területeken a rétegvonalakkal párhuzamosan vezetett erdősávok már jelentős védelmet nyújtanak a talaj lemosása ellen. Vinogradov készített egy történelmi mérleget, amely szerint az elmúlt 500 év alatt az ember az egykori erdők 2/3-át pusztította el, és ezzel lényeges, kedvezőtlen irányú, változtatásokat okozott a bioszférában, különösen a talajban. A CO_>, N, P és más biofil elemek körforgása meggyorsult, az árvizek, a talajerózió az erdőktől megfosztott területeken a két-, háromszorosára nőtt. Csökkent a talajok vízfelvevő képessége, nőtt a defláció, a homokviharok kártevése, romlott a talajszerkezet, fokozódott a talajok szikesedése. A talajok humuszkészlete 20—30%-kal csökkent. Az erdőknek a vízháztartásban betöltött szerepe, különösen a lejtős területeken az alábbiakkal jellemezhető : — az erdők összes vízszolgáltatása ugyan kisebb, mint a fedetlen, vagy mezőgazdasági területeké, de a vízelfolyás egyenletesebb az erdők víztároló képessége folytán. így az erdők száraz időszakban több vizet tudnak szolgáltatni az alsóbb területekre, mint a fedetlen területek; a vízszolgáltatás folyamatosságának előnye általában felülmúlja az összesen kisebb vízmennyiség hátrányát ; ■— az erdő nyújtja lejtős területeken a legbiztosabb és legolcsóbb védelmet a talaj vízeróziója ellen. Mezőgazdasági területeken a rétegvonalakkal párhuzamosan vezetett erdősávok már jelentős védelmet nyújtanak a talaj lemosásával szemben; — meghatározott feltételek között az erdők csökkenthetik az árvízveszélyt is. Az USA- ban végzett hosszú távú vizsgálatok szerint az erdők kiirtása kis csapadékú területeken 17%-kial, nagy csapadékú területeken kb. 40%-kal növelte az árvízhozamot. A Kárpát-medencében, konkréten a Tisza vízgyűjtő területére vonatkozóan nem rendelkezünk megfelelő megfigyelésekkel és adatokkal az erdők területe és az árvízveszélyek nagysága közötti összefüggéseket illetően. Erre vonatkozóan csupán Kaán Károly végzett 1910-ben konkrét vizsgálatokat Krassó-Szörény megyében, az akkor bekövetkezett, két egymásutáni hatalmas árvíz okait keresve. Megállapításai szerint azokban a.völgyekben, ahol az összterületnek legalább 60%-a erdő, a kár km2-en- ként 39—110 korona, míg ott, ahol az erdők területe az összterületnek csupán 30%-át tette ki km2-enként 2419—6897 korona volt. Az erdők szerepe a víz minőségének fenntartásában és javításában Az erdő jelentős hatással van a víz minőségére. Az erdőtalaj a vízből kiszűri a hordalékot, valamint egyes szennyező anyagokat és a legtisztább, egészséges ivóvizet biztosítja. A talaj felszínén érkező és a talajba beszivárgó víz a hordalékon kívül megtisztul a vízbe jutott mezőgazdasági kemikáliáktól is. Ezért az ivóvíztermelés céljait szolgáló víztározók körül célszerű víznyelő cserjesávokat, megfelelő fafajokból álló galériaerdőket telepíteni a víz minőségének megóvása érdekében. Az elmúlt 15 év alatt kialakult nagy állattartó telepek új, jelentős problémát okoztak a környezet, elsősorban a vizek szennyezésével. Az ismert és alkalmazott kombinált műszaki, biológiai, kémiai tisztítási eljárások igen költségesek, és nem is hoztak teljesen kielégítő eredményt. Emellett a kommunális szennyvizek tisztítása hosszú távon is nagy problémát jelent. Az elvégzett kísérletek azt mutatják, hogy mind a kommunális szennyvizek tisztításában mind a nagy állattartó telepek hígtrágyájának szakszerű kezelésében a nyárasok, meghatározott feltételek mellett jelentős szerepet játszhatnak, mert gazdaságilag és biológiailag kielégítő eredménnyel öntözhetők a szennyvizekkel. Emellett a nyárasok a szennyvizekben levő tápanyagok felhasználásával jelentős fatömeget is adnak. Az erdők szerepe a vízjárta termőtalajok hasznosításában Már az ötvenes években kormányhatározat született a hullámterek nyárasokkal történő hasznosítására. Ez a program jelentős eredményeket hozott, ám később a folyamat lelassult, majd különböző okok miatt leállt. Valójában nincs érdemleges értékelés arról, hogy mi a hullámterek leggazdaságosabb hasznosítási formája. Jelenleg nagy költséggel, nyári gátakkal védünk kisértékű szántóterületeket a hullámtéren belül, gyakran helyi érdekek, szubjektív tényezők miatt, holott kézenfekvő lenne a költségek megtakarítása, a bizonytalan szántóföldi termelés feladása és a terület beerdősítése. Az erdő ilyen területeken kiugróan jó eredményeket biztosít és nem igényel ármentesítést. Ez mondható el a Tisza II. bőgőjében fekvő, szárazon levő területről is, amelynek az erdő lehetne a gazdaságos hasznosítási formája. A népgazdaság szempontjából leghatékonyabb és az ökoszisztéma szempontjából legkedvezőbb 185
