Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)

II. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS FEJLŐDÉSÉNEK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FELTÉTELEI - 4. Az ágazatok fejlődésének vízgazdálkodási kapcsolatai

a/viZHÁZTAR TÁSI ADOTTSÁGOK JEL LEM ZÉSE :

bekövetkezési valószín ősegek

J” “b pot -)- 0)/ -fh

vlzhiáry-je llemzb víztöbblet-jellemző +

b\VESZTESÉGTÉNYEZ6- FÜGGVÉNYEK l <f=^— kieső terrnéshányad J:

I

__ vízhiány-jellemző | víztöbblet-jellemző^-0

4

I

I.—23. ábra. A vízháztartási adottságok terméskövetkezményeinek értékelése

lyeztetettek. Belvízi elöntést az el nem vezetett káros víztöbbletek okoznak. A belvízöblözetek kiterjedése 4365 ezer ha; ebből a mezőgazdasági terület 3100 ezer ha-ra, az erdőgazdasági pedig 750 ezer ha-ra becsülhető. A jelenlegi kiépítettség mellett az utóbbi 20 évben (1961—1980) az évi átlagos belvízi elöntés nagysága 114 ezer ha.

Az elöntésekkel okozott mezőgazdasági kárra az Állami Biztosító adataiból lehet következtetni. Eszerint 1976—1980 átlagában évente az ország területének 2,86%-a (189 ezer ha) szenvedett vízkárt (árvíz + belvíz). Ez az érték Dunántúlon 1%, az Alföldön 3,7% Észak-Magyarországon 4,4% volt. Békés és Szabolcs- Szatmár megyében volt a legnagyobb a kár, ott a mezőgazdaságilag művelt terület 7,4%-a károsodott. A kifizetett kárösszeg öt év alatt 4,3 milliárd Pt volt.

12

177