Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
II. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS FEJLŐDÉSÉNEK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FELTÉTELEI - 4. Az ágazatok fejlődésének vízgazdálkodási kapcsolatai
biztosítani. Ez az arány növényenként eltérő, és a »talaj nedvességi állapotától is függően változó; száraz körülmények között 25—40% közötti értékek, egyes növényeknél lényegesen több is lehet (11.—29. táblázat 12. oszlop). A II.—16. ábra alsó részén feltüntetett kapcsolati vonalak a lucerna növénycsoportra számított 80%-os valószínűségű tenyészidőszaki vízhiányok összetartozó értékeit különböző talajvízmélység kategóriák mellett mutatják be. Hazánk termőterületi vízhiányainak jellemzésére növénycsoportonként térképek készültek, melyek a 80%-os valószínűségű tenyészidőszaki vízhiány-összegeket tartalmazzák, a változó meteorológiai és talajadottságoik figyelembevételével (11—18., 11,—19., 11,—20., 11.—21. és 11.— 22. ábrák). A növénytermesztés vízgazdálkodási kapcsolatainak feltárására elvégzett vizsgálatok a vízháztartási adottságok növénytermesztési szempontú jellemzésére adnak számszerű eredményeket. A kidolgozott módszer alapja a vízhiány és a víztöbblet-jellemzők, valamiint a bekövetkező terméskiesések közötti kapcsolatot kifejező ter- mésveszteség-függvényék számszerűsítése. A két összefüggéscsoport együttes ismerete lehetővé teszi a vízháztartási jellemzők eloszlásfüggvényeinek termésveszteség eloszlásfüggvényekké transzformálását. Ezáltal a növénytermesztési termőterületek potenciális gazdasági értékének számszerű jellemzése, a termőterületek összehasonlítása a vízháztartási okok miatti kockázat nagyságának becslésével végezhető el. A vízháztartás-szabályozási igény a terméskiesések valószínűségeloszlásának és a termelői kockázatvállalás mértékének összevetéséből vezethető le. A vízháztartási adottságok gazdasági következményei számbavételének módszerét — általános, de a termés»—víz kapcsolatrendszert lényegesen egyszerűsítő feltételezésekkel élve — a 11.—23. ábra foglalja össze. Egy konkrét termelési év lehetséges vízháztartási körülményeit az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: — A: vízhiányos, — B: víztöbbletes, — C: együttes vízhiány és víztöbblet, — D: kedvező vízháztartási helyzet. Ezek valamelyike — véletlenszerű állapotváltozások eredményeképpen — rendre Pho, Pót, Pht, OS Poo valószínűséggel következhet be. Az előfordulás valószínűségét, valamint a vízhiányok Ои), víztöbbletek (t) mértékének feltételes eloszlásfüggvényeit, az F(h), G(t), H(h, t) függvényeket statisztikai becslések eredményeiként ismerteknek, és ezekkel egy konkrét — a független változókkal azonosított — termőterület vízháztartási adottságainak jellemzését elvégzettnek tekintjük (11.—23. ábra a) része). A kedvezőtlen vízháztartási körülmények miatti terméskiesés mértéke a terméscsökkenésnek a maximális — kedvező vízháztartási körülmények melletti — terméseredményhez viszonyított hányadosával, a veszteségtényezővel jellemezhető (II.—23. ábra b) része): ó I T ; 0 <; ô ^ 1. ô = d érték mellett a terméseredmény : T d = d = T„ (1 — d) Végül a 11.—23. ábra c) és d) része a vízháztartási adottságok terméskövetkezményei becslésének módját mutatja be; a termésveszteségek valószínűségeloszlása a négyféle lehetséges vízháztartási helyzet terméskövetkezményeinek — előfordulási valószínűségük szerint súlyozott — összegzésével állítható elő. A vizsgálat eredményeként kapott veszteségeloszlások alapján tehát a növények termesztésének — a termőterület vízháztartási adottságai által korlátozott — megbízhatósága, a termesztés vízháztartási eredetű kockázata számszerűen értékelhetővé válik. A bemutatott módszer alkalmazásával olyan információkhoz juthatunk, amelyekkel a növény- termesztési érdekű vízháztartás-szabályozási beavatkozások indokoltsága és várható eredménye egységes rendszerben, objektív gazdasági alapokra helyezve ítélhető meg. A víz mint veszélytényező a növénytermesztésben Árvizek és belvizek A folyók és a kisvízfolyások 1%-os valószínűségű árvizei elöntéssel veszélyeztetnek az országban 3 200 000 ha-t (32 000 km2). Ebből : ezer ha — árvízvédelmi védtöltéssel védett terület 2050 (64%) — gazdaságosan nem védhető terület 70 (2%) — hullámtér 150 (5%) — kisvízfolyások árvizeivel veszélyeztetett terület 430 (13%) és — tanácsi és üzemi kezelésben levő kisvízfolyások árvizeivel veszélyeztetett terület 500 (16%) 3200 (100%) A folyók medrei csak kisebb árhullámokat képesek kiöntés nélkül levezetni; tehát a hullámterek jelentős részét az 1%-osnál lényegesen kisebb árhullámok is elönthetik. A kisvízfolyások parti területeit — külterületeken — a 10%-os- nál nagyobb valószínűségű árvizek is elöntik. Az országos átlag adatait alapul véve, a folyók és kisvízfolyások árvizeivel veszélyeztetett területből a mezőgazdaságilag művelt mintegy 230 ezer ha-ra, az erdőgazdasági pedig 450—500 ezer ha-ra becsülhető. Az árvízvédelmi töltésekkel védett mezőgazda- sági területek kivétel nélkül belvízzel is veszé176
