Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
II. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS FEJLŐDÉSÉNEK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FELTÉTELEI - 4. Az ágazatok fejlődésének vízgazdálkodási kapcsolatai
kell az optimális viszonyokat létrehozniuk. Ez azonban csak a vízgazdálkodás kistérségi és nagytérségi beavatkozásainak összhangjával teremthető meg. A fejezet a termőhelyi adottságok közül a termőterületek vízháztartásával foglalkozik. Az egyes természeti és termesztéstechnológiai tényezőkre csak olyan mértékben tér ki, ameny- nyire ezek a vízháztartást befolyásolják. Magyarország mezőgazdasági területének 90%-án a napsütéses órák száma tenyészidőben 1400—1500, egész évben 1900—2100. A nyári félév átlaghőmérséklete — a Nyugat-Dunántúlt és a hegységeket kivéve — 16,5—18,0 °C között van. (A déli és az északi—északkeleti részek között jelentős az eltérés.) Az ország évente megújuló átlagos vízkészletének 1/3-a, mintegy 58 km3-nyi csapadék formájában érkezik, és ennek a vízmennyiségnek nagy része (kb. 50 km3) a növénytermesztésben evapotranspiráció révén hasznosul. Területi megoszlása változó, az évi csapadék átlagértéke 500—800 mm között van. Ez a csapadékmennyiség a növénytermesztés vízigényét általában biztosítja, de a szélsőséges időbeli eloszlás és az intenzitás változékonysága miatt fokozottan érvényesülhetnek kedvezőtlen hatásai is. A II.—26. táblázat tartalmazza az ország 23 meteorológiai állomására a téli félév, a nyári félév és a naptári év hőösszeg- és csapadékösz- szeg adatainak 50 éves átlagértékét és szórását. Ez utóbbi érzékelteti a meteorológiai hatások időbeli, évjárattól függő ingadozását is. A hőmérséklet és a csapadék változékonysága, az ellentétes értelmű szélsőségek területi egybeesése az ország kiterjesztéséhez képest nagymértékben eltérő meteorológiai körülményeket teremt. A termőhelyek vízháztartásában meghatározó szerepe van a talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak. A II.—27. táblázat mutatja be a talajok vízgazdálkodási tulajdonságaik szerinti csoportosítását, az egyes talaj kategóriák legfontosabb ismérveit és magyarországi előfordulási arányait. A II.—13. ábrán a talajkategóriák, míg a II.—14. ábrán a talajok termékenységét gátló tényezők területi elhelyezkedése látható. II.-26. táblázat A meteorológiai körzetek jellemző' adatai (Az 1928—77. évek dekádonkénti adataiból számított értékek) Meteorológiai állomás Nyári félév Téli félév Naptári év Hó'összee C C) Csapadékösszeg CsapadékHó'összee t°C) Csapadékösszeg Hó'összeg Csapadékszáma helye (mm) összeg (mm) (°C) összeg (mm) átlag szórás átlag szórás Hó'összeg (mm/° C) átlag szórás átlag szórás Átlag 022 Szombathely 2958 161 393 86 0,133 526 227 236 69 3483 629 036 Zalaegerszeg 3043 187 446 112 0,146 605 237 287 82 3647 733 054 Nagykanizsa 3089 166 430 110 0,139 648 234 329 104 3736 760 091 Mosonmagyaróvár 3072 146 337 83 0,110 593 227 259 75 3665 596 112 Pápa 3136 179 382 100 0,122 658 241 277 84 3793 661 162 Mencshely 3046 183 366 100 0,120 539 235 293 84 3584 660 165 Győr 3157 148 336 80 0,106 656 226 253 72 3813 588 183 Kaposvár 3205 164 412 107 0,128 748 238 327 104 3950 739 255 Iregszemcse 3198 167 365 92 0,114 666 240 278 80 3865 643 261 Pécs 3289 215 361 100 0,110 744 252 283 85 4033 644 303 Szabadbattyán 3194 210 309 80 0,097 623 229 244 76 3818 553 304 Tatabánya 3141 155 347 90 0,110 638 241 272 82 3777 619 392 Baja 3293 168 341 85 0,103 706 247 272 76 3997 613 444 Balassagyarmat 3054 164 342 88 0,112 462 203 270 86 3515 611 503 Kecskemét 3272 169 300 84 0,092 626 230 227 73 3896 526 550 Szeged 3351 210 309 86 0,092 713 246 233 77 4062 542 574 Kompolt 3227 162 327 84 0,101 564 221 236 80 3789 562 669 Türke ve 3298 162 311 92 0,094 588 259 228 74 3882 537 716 Fügöd 3076 177 355 97 0,115 427 243 209 74 3502 564 727 Békéscsaba 3313 202 326 76 0,098 657 241 241 64 3973 565 793 Debrecen 3198 175 332 96 0,104 554 234 226 61 3749 557 800 Nyíregyháza 3171 170 337 89 0,106 470 243 223 71 3639 559 827 Budapest 3280 166 311 81 0,095 700 216 262 89 3979 572 165
