Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
II. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS FEJLŐDÉSÉNEK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FELTÉTELEI - 2. A vízgazdálkodás fejlődésének nemzetközi tendenciái
II.—10. táblázat A potenciális vízerffkészlet kihasználtsága 1980. Potenciális vízerők észlet 103 kWh/km3 H/Q Részesedés a villamos energia termelésben % A potenciális vízerők észlet kihasználtsága % 21 ország* átlaga 700 4,0 28 13 Az 5 legrosz- szabb adottság! ország átlaga 134 3,3 1,4 6,8 Az 5 legjobb adottságú ország átlaga 1982 7,5 62,7 16 Magyarország 110 0,26 0,8/3,5** 1,8/20,0 * Lásd-.11.-9. táblázaton ** Kisköre teljes kiépítése és a GNV megvalósulása esetén A belvízi hajózás nyers összehasonlító adatait 14 európai országra a II.—11 és II.—12. táblázat tartalmazza. Magyarország a hajózható belföldi vízi utak fajlagos hosszában a harmadik legjobb adottságú ország Hollandia és Belgium után, de értéke (18,1 m/km2) 14 európai ország fajlagos értékének átlaga körül helyezkedik el. Az adatok két jellegzetességet tükröznek: — általános tendencia, hogy 1960 és 1978 között a belvízi hajózás részaránya az áru- szállításban csökkent, az abszolút teljesítmények csekély mértékű növekedése mellett; — a szocialista országokra (még a jó adottsá- gúakra is) általánosan jellemző a belvízi hajózás alacsony részaránya az egyébként igen magas áruszállítási teljesítményekből. A II.—11., és a 11.—12. táblázatokból kitűnik, Magyarország szocialista államokon belüli viszonylag kedvező helyzete, az alacsonyabb fajlagos áruszállítási teljesítményekben; és a valamivel magasabb — de néhány hasonló adottságú kapitalista országtól messze elmaradó — belvízi hajózási arányban. A potenciális adottságok e tekintetben még nagy részben kihasználatlanok. A vízkészletek kihasználtsága A hetvenes évek közepéig a vízkészletnek a külföldi vízelvonások növekedése és a hazai vízigények fejlődése okozta kimerülésével kapcsolatos nézetek határozták meg a vízkészlet-gazdálkodási stratégiát, s a különböző szintű fejlesztési tanulmányok és távlati tervek szinte kizárólag a mennyiségi kimerülést hangsúlyozták, indokolva az azt kompenzáló nagylétesítményi beruházások megvalósításának szükségességét. Az elmúlt néhány év bel- és külgazdasági változásai, a növekedési ütem igen erős mérséklődése lényeges szemléletbeli változásokat hozott többek között a vízkészletek fogyasztásának megítélésében is. A jövőre nézve igen lényeges kérdés viszont, hogy ez a változás menynyiben jelent tényleges szemléletváltozást (minőségi módosulást a felfogásban), vagy csak a visszafogott növekedés kényszerű mennyiségi követésére képes. Emellett a nemzetközi összehasonlítás is szükségessé teszi, hogy a készletek értékelésekor számításba vegyünk olyan alapvetően fontos tényezőt, mint a csapadék. П.-ll. táblázat A belvízi hajózás adatai Ország Hajózható belföldi víziutak hossza (1978) Egy lakosra jutó áruszállítási teljesítmény* árutonna kilométer/fő Előzőből belvízi hajózás % m/km2 km 1960 1972 1978 1960 1972 1978 1. Svájc 0,5 21 _ 17 45 1825 _ 0, 4 0,5 2. NDK 2,3 2538 2327 3560 4564 5,6 3,8 3,0 3. Csehszlovákia 3,7 475 3733 5140 6218 3,8 3,5 3,2 4. Bulgária 4,2 470 1224 3149 (4000) 6,4 7,7 — 5. Ausztria 4,3 358 — — — — — — 6. Anglia 4,7 1147 1530 1939 2194 0,3 0,2 0,1 7. Románia 7,0 1659 1121 2662 (3400) 4,2 2,4 0,4 8. Jugoszlávia 7,8 2001 1117 2589 2954 16,0 11,1 13,6 9. Lengyelország 13,0 4061 2462 4043 5244 1,2 1,9 1,3 10. Franciaország 15,7 8568 2151 3036 3178 11,0 9,0 6,8 11. NSZK 17,7 4395 2250 2507 3630 33,0 28,4 23,1 12. Magyarország 18,1 1688 1717 2762 3558 6,5 5,4 5,4 13. Belgium 62,5 1957 2181 — — 26,2 — — 14. Hollandia 130,0 4340 2776 3458 3910 62,8 63,6 63,2 * / / / / Légi szállítás nélkül. 138
