Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)

II. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS FEJLŐDÉSÉNEK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FELTÉTELEI - 2. A vízgazdálkodás fejlődésének nemzetközi tendenciái

II.-2. táblázat

A vizsgálatba vont országok jegyzéke és néhány jellemző alapadata

Sorszám*

Ország neve

Terület 103 km1

Lakosság 106 fő

1970. évi korr. GDP 103 $/fő

Klímamutató

(mm/°C2)

1.

USA

9363

204,9

4,5

2,1

2.

Svédország

450

8,0

3,5

8,9

3.

Kanada

9976

21,3

3,3

—

4.

Ausztrália

7687

12,5

3,1

—

5.

Hollandia

41

13,0

2,7

4,9

6.

Dánia

43

4,9

2,7

5,8

7.

Anglia

244

55,4

2,7

8,8

8.

Svájc

41

6,2

2,6

31,0

9.

Norvégia

324

3,9

2,6

12,0

10.

NSZK

248

58,5

2,5

5,6

11.

Belgium

30

9,7

2,4

4,9

12.

Luxemburg

2,6

0,34

2,4

4,9

13.

Franciaország

547

50,8

2,1

3,7

14.

Finnország

337

4,6

2Д

18,0

15.

Ausztria

84

7,4

2Д

9,6

16.

Japán

372

104,3

1,9

5,0

17.

NDK

108

17,0

1,8

5,3

18.

Csehszlovákia

128

14,3

1,6

5,8

19.

Olaszország

301

53,7

1,5

3,3

20.

Izrael

21

3,0

1,4

—

21.

Spanyolország

505

33,8

1,1

2,2

22.

Magyarország

93

10,3

1,1

2,9

23.

Lengyelország

313

32,5

0,94

5,0

24.

Görögország

132

8,8

0,80

2,1

25.

Bulgária

111

8,5

0,81

2,3

26.

Portugália

92

9,0

0,75

3,2

27.

Jugoszlávia

256

20,4

0,69

5,2

28.

Románia

237

20,2

0,62

4,2

29.

Mexikó

1972

50,7

0,58

1,5

30.

Brazília

8512

92,5

0,51

—

31.

Peru

1285

13,6

0,39

—

32.

Egyiptom

1001

33,3

0,3033.

Törökország

781

36,2

0,2834.

India

3288

539,1

0,11

1,6

♦ A továbbiakban ez a sorszám a grafikonokon az országok azonosító jele is.

Az összehasonlítás lényegi részét — egyben módszerét — a mutatórendszer által reprezentált jelenségek közötti tartalmi, ok-okozati ösz- szefüggések szakmai—logikai értelmezése, ill. az erre építhető regressziós kapcsolatvizsgálat jelenti, mely a gazdaság fejlettségére, ill. a természeti adottságokat kifejező mutatórendszer és a vízgazdálkodás jellemzői közötti öszefüggések feltárására és jellemzésére irányul. A viszonylag szüle történelmi időszakhoz kötött öszefüggések időbeli változási folyamata a regressziós függvény megváltozásában — azaz a regresszió vonalának eltolódásában — jelentkezik, amely a különböző időpontokra (pl. 1950., I960., 1970. és 1980. évre) előállított keresztmetszeti képek alapján vizsgálható (11.—1. és 11.—2. ábra).

A feltárt általános összefüggéseket kifejező regressziós függvények történelmi változásának visszamérése, valamint a változás irányának és intenzitásának jövőre vonatkozó becslése lehetővé teszi a módszer prognosztizálásában való közvetlen felhasználást. Ez gyakorlatilag a regressziós görbék jövőbeli eltolódásának becslését jelenti, az összefüggés lehetséges jövőbeni viselkedésének elemzésére alapozva. E módszerrel, és a már meglevő prognózisok tervezett mutatóinak vizsgálatba vonásával egy adott összefüggés (mutató) esetében a múltbeli fejlődés, a jelen tendenciái és a ma reálisnak ítélt, jövőre vonatkozó szándékok összefüggő folyamatrendszere egységesen értékelhető (II.—3. ábra).

A feldolgozás a gyakorlatban mindig két változó kapcsolatát vizsgálta, az abszcisszán pl. a korrigált GDP-t, az ordinátán a kiválasztott gazdasági, illetve vízgazdálkodási mutatót ábrázolva, 34 ország egyidejű értékpárjának pontjával. A változók közötti kapcsolat meghatározása grafikus úton történt, ez megfelel a vizsgálat céljának és pontosságának.

A rendelkezésre álló tényszámok alapján, el126