Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
II. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS FEJLŐDÉSÉNEK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FELTÉTELEI - Bevezetés
BEVEZETÉS A vízgazdálkodásnak is, mint az infrastruktúrák körébe tartozó ágazatnak, feladata a termelő népgazdasági ágazatok és a lakosság reális szükségleteinek kielégítése. Reális szükségletek alatt azokat a célokat értjük, amelyeket a középtávú tervek és a hosszú távú előrejelzések tartalmaznak, és amelyek összhangban vannak a társadalmi-gazdasági fejlődés tervezett cél- és eszközrendszerével. Ez szükségessé teszi, hogy a keretterv készítéséhez megfelelő információk álljanak rendelkezésre az ország társadalmi-gazdasági fejlődésének várható, távlati alakulásáról. A magyar gazdaság nyitott volta azt jelenti, hogy hazai gazdasági fejlődésünk jelentős mértékben függ a nemzetközi gazdasági helyzet alakulásától; így az erre vonatkozó ismeretek is szükséges, hasznos alapokat jelentenek a vízgazdálkodási kerettervi munkákhoz. Emellett a vízgazdálkodás nemzetközi tendenciái is fontos tanulságul szolgálhatnak a hazai fejlesztést tervezők számára; így az erre vonatkozó ismeretek számba vétele és rendszerezése a távlati tervezés lényeges eleme. A hazai és a nemzetközi gazdasági háttér ismeretének igénye már az előző kerettervi munkáknál is jelentkezett. Az ötvenes években, a hatvanas évek első felében azonban a népgazdasági tervezés még nem erősödött meg annyira, hogy a tervezési munkákat a távlati tervezés területére is ki tudja terjeszteni, így a vízgazdálkodási kerettervek készítése során a tervezők kénytelenek voltak csak a hazai elképzelések alapján, általában saját értékelésükre támaszkodva feltételezni azokat a népgazdasági szükségleteket, melyek kielégítését a vízgazdálkodásnak biztosítania kellett. Az elmúlt évtizedben jelentős tanulmányok jelentek meg a világ gazdasági fejlődésére, a vízgazdálkodás alakulására vonatkozóan is, elsősorban az ENSZ szervezeteinek kiadásában. Ez nagymértékben elősegíti a nemzetközi fejlődés várható alakulásának előrejelzését. A közelmúltban fejeződött be a népgazdasági tervezés keretében, az ОТ irányítása alatt, az a távlati tervezési munka, amely a népgazdaság 1980—2000 közötti várható társadalmi-gazdasági fejlődését volt hivatott felmérni, előrejelezni. Mindezek alapján a jelen kerettervi munka a hazai gazdasági-társadalmi fejlődés és a nemzetközi helyzet alakulását bemutató jelentős fejezettel bővült, ezzel a korábbinál lényegesen szilárdabb és egységesebb alapot biztosítva a víz- gazdálkodás előtt álló feladatok megfogalmazásához. А II. A vízgazdálkodás fejlődésének társadalmi-gazdasági feltételei című fejezet 4 alfejezet- re oszlik. Az első, a társadalmi-gazdasági fejlődés nemzetközi hátterét tárgyaló rész, bemutatja egyrészt a fejlett nyugati államok gazdaságában kialakult második világháború utáni gyors gazdasági fejlődés tényezőit, majd a hetvenes évek elején bekövetkezett gazdasági válság valószínű okait, valamint a kibontakozás, a további fejlődés valószínűsíthető tendenciáit. Emellett megtalálhatók benne a szocialista államok gyors gazdasági fejlődésének extenzív szakaszára jellemző vonások, és azok a problémák, amelyek az intenzív fejlődési szakaszra való áttéréssel kapcsolatosak, s nem választhatók el a tőkés világ gazdasági válságának kedvezőtlen hatásaitól. A második alfejezet a vízgazdálkodás nemzetközi elemzéséből felismerhető tendenciákkal foglalkozik. Ez a rész új, információkat nyújt a víz- gazdálkodás nemzetközi összehasonlításából levonható következtetésekről. A harmadik alfejezet a népgazdaság fejlődésének hazai feltételeit, a várható fejlődés valószínűsíthető irányait, a vízgazdálkodás fejlődésére hatással levő tényezőit tárgyalja és mutatja be. A negyedik alfejezet a vízgazdálkodás ágazati kapcsolataival foglalkozik, a vízgazdálkodási ágazati feladatok árnyaltabb, szabatosabb megfogalmazásához szükséges mértékben. Ebben a részben a településhálózat és a lakossági ellátás, az ipar és a közlekedés várható fejlődésének áttekintése mellett kiemelt jelentősége van a termőföld, valamint az ásványkészletek, lényegében a hazai jelentős természeti erőforrások hasznosításával összefüggő vízgazdálkodási kapcsolatoknak. Ezek a magyar kerettervezésben újszerű ismeretek segíthetik a vízgazdálkodás várható fejlődésének megalapozottabb kidolgozását. 117
