Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)

I. fejezet: TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK - 2. Vízfajtáink hidrológiai jellemzése

nem látszik megalapozatlannak az a vélemény, hogy az ilyen mértékben károsodott vízkészlet még legalább megkétszere'ződik akkor is, ha minden védelmi intézkedést megteszünk (a megkezdődött és meg nem fordítható folyamatok miatt), vagyis a károsodás az összes vízbeszerzési lehetőség 15—20%-ára is kiterjedhet, ami 2—4 millió m/d vízkészletet jelent.

Az igényekkel lépést tartó víztermelés fokozatos növekedésével egyre több és egyre mélyebben elhelyezkedő felszín alatti' térrészben változnak meg a vízmozgás körülményei (vagy indul meg egyáltalán a vízmozgás).

Ez jelentős hatással van a vízminőség alakulására és ebben a legjelentősebb szerep a felszínről bejutó minőségalakító (szennyező) tényezőknek jut. Nem elhanyagolható azonban a rétegekben a megváltozott körülmények (víznyomásvál- tozás, szivárgási sebesség változás stb.) hatására végbemenő minőségváltozás sem.

Ha a hasznosítás oldaláról nézzük a kérdést megállapítható, hogy a vízbeszerzés (kútépítés, víztermelés) fokozatosan a mélység felé tolódik (nőnek a beruházási és víztermelési költségek), a kitermelt víz kezelési, tisztítási igényét pedig a mélység felé eltolódó vízbeszerzéssel időben kevésbé változó nemkívánatos paraméterek határozzák meg.

A felszínközeli térrész aktív vízforgalmi zónájában a viszonylag olcsóbb vízműépítéshez, víztermeléshez viszont egyrészt jelentősebb volumenű víztisztítással, másrészt időben folyamatosan változó technológiával kell számolni. Ennek ellensúlyozásaként a felszín alatti vizek lokális és regionális védelme szintén jelentős költség- igényű feladat.

A felszín alatti vízkészletek, illetve vízbeszerzési lehetőségek előzőekben ismertetett értékelése alapján kijelöljük azokat a koncentrált perspektivikus vízbázistelepítésre alkalmas helyeket, amelyek a folyamatosan kiépülő kistérségi és regionális vízellátó rendszerek alapját képezhetik (együtt összesen kb. 4,0 millió m:! d-os) becsült vízbeszerzési kapacitással. Jelentőségüknél fogva ezen területeken, központi erőforrásból végzett vízkutatások keretében megkezdődött az előzetes vízminőségvédelem megalapozása (I.— 64. ábra és 4. melléklet).

A bányászattal összefüggő víztermelés az elmúlt 15 évben jelentős vízgazdálkodási tényezővé fejlődött:

— a kiemelt bányavíz (főleg karsztvíz) megduplázódott és megközelítette a 800 m3 min-es (illetve meghaladta az 1 millió m3 d) intenzitást;

I.—65. ábra. A víztermelés alakulása a bányavíz minősége szerint

108