Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
I. fejezet: TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK - 2. Vízfajtáink hidrológiai jellemzése
I. -20. táblázat A negyedkori-pliocén hidegvíztároló rétegösszlet jellemző' adatai Sorszám Tájegység megnevezése Terület (km3 ) Vízadó összlet Vízadó réteg Vízadó térfogat (km3) Átlagos vízvezető (m3 / d) vastagság (m) 1. 2. 3. 4. S. 6. 7. 1. Kisalföld ÉNY К 1100 600 180 200 100 2. Kisalföld DNY В 2400 500 80 190 5 3. Kisalföld DNY К 1600 550 100 160 50 4. Kisalföld DK В 1100 250 50 60 5 5. Kisalföld DK К 1700 400 80 130 20 6. Zala В 2400 500 100 240 5 7. Zala К 600 500 100 60 5 8. Balaton В 1600 200 30 50 5 9. Dráva В 3500 500 80 280 5 10. Dráva К 2000 500 150 300 10 11. Kapos В 3100 400 100 310 5 12. Kapos К 500 400 100 50 5 13. Sió—Sárvíz В 1900 300 30 54 5 14. Sió—Sárvíz К 200 400 60 12 10 15. Duna jobb В 1800 400 50 90 5 16. Duna jobb К 1000 300 80 80 10 17. Duna bal В 3500 500 120 420 20 18. Duna bal К 2500 500 100 250 20 19. Alsótiszavölgy В 1800 500 150 270 20 20. Als ótisza völgy К 2800 600 250 700 20 21. Középtiszavölgy В 1200 500 150 180 15 22. Középtiszavölgy В 3500 500 120 420 10 23. É-i hegyvidék előterve В 1400 250 80 110 10 24. É-i hegyvidék előterve К 3900 500 100 390 10 25. Szamosköz В 400 500 100 40 20 26. Szamosköz К 1500 500 100 155 50 27. Nyírség—Rétköz В 1200 500 100 120 15 28. Nyírség—Rétköz К 1100 500 100 110 15 29. Nyírség—Hajdúság В 2500 500 80 200 10 30. Nyírség-Hajdúság К 3500 500 120 420 10 31. Körös—Maros К 4000 500 100 400 10 készletet ennek 20%-ána vettük fel, azaz fob. 1200 fom3-re. Ez a tárolt vízkészlet csak úgy termelhető ki, ha a rétegeket víztelenítjük, illetve a tárolt vízkészlet helyére utánpótlódó készlet lép. A medenceperemeken és a dombvidékeken a pliocén rétegek a felszínen vannak, a rétegfejeken keresztül a csapadék közvetlenül szivárog be. A pleisztocén rétegekbe ilyen közvetlen beszivárgás csak elvétve fordul elő, mivel ezek zömmel medenceterületeken fordulnak elő, ahol a rétegvizek felett — bizonyos önkényességgel elkülönített — talajvíztartó helyezkedik el, így a beszivárgás (ahol ezt a vízszintkülönbség és a függőleges szivárgási tényező lehetővé teszi) közvetetten a talajvízen keresztül történhet meg. A beszivárgás pontszerűen a zérustól a többszáz mm/év értékig változhat. Egyes helyeken a vastag agyagrétegek és a küszöbérték alatti függőleges hidraulikus gradiens miatt a beszivárgás lehetetlen, míg egyes rétegfejeken — a felszínen nagyobb területről történő össze- gyülekezéssel — az éves csapadékot is meghaladó értékek fordulhatnak elő. A fő rétegvíz-előfordulási területek talaj- és a rétegvízszint különbség előjelétől függően be- szivárgási és megcsapolási területekre bonthatók. Természetes állapotban (a talajvíz és a rétegvízszint közötti, átlagosan 6 m-es különbség mellett) mintegy 30 ezer km2-nyi területen, részben a rétegkibúvásokon, döntően a talajvíztartón keresztül 1,7 millió m3/d-re becsülhető a természetes beszivárgás, ami átlagosan 21 mm/év-nek (56 m3/d km2) felel meg; ez a beszi- várgási területekre vonatkozó sokéves évi átlagos csapadék (600 mm/év) 3%-a. A megcsapolási területek fajlagos értéke hasonló, —5 m szintkülönbség hatására. A medenceterületek rétegvizei természetes körülmények 95
