Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

A 13. számú Felsô-Tiszavidéki Vízgazdálkodási Keretterv elkészítése során lehetett megállapí­tani azt is, hogy a területen több helyen lenne lehe­tőség a szennyvizeknek öntözéses úton való elhe­lyezésére. Már itt kapcsolódunk az egyik legfon­tosabb vízgazdálkodási ághoz, az öntözéshez, mert e módon is lehetőség nyílik újabb területek öntö­zésére, ami az élelmiszergazdálkodás terén, vagy pl. a fásítás terén jelent haladást. A keretterv megvalósítás sorrendjének megálla­pításánál már figyelembe vette a minőségi követel­ményeket és ennek megfelelően értékelte az egyes településeken és ipartelepeken elvégzendő feladato­kat. A szennyvízkezelés problémája minden vízgaz­dálkodási és népgazdasági ággal összefüggésbe hoz­ható. Az árvédelmi érdekek is közrejátszanak a mátészalkai és vásárosnaményi ipartelepítéseknél, a belvízvédelmi kérdések a szennyvíz befogadásánál kerülnek előtérbe. Az öntözésről már volt szó. Kis vízhozam esetében a tárolás kérdése is felmerülhet. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A keretterv célkitűzéseinek megvalósítása igen sokrétű feladat megoldását jelenti. A szennyvizek elvezetése és tisztítása, az élővizek tisztaságának vé­delme, továbbá a velük kapcsolatos nagymértékű fejlesztési feladatok sikeres megoldása számtalan tényező függvénye. Ezek közül néhányat, melyek alapvető fontosságúak, az alábbiakban sorolunk fel: a) A szennyvíztisztítás legkorszerűbb módszerei­nek állandó és folyamatos kutatása, kísérleti be­rendezések építése, azok eredményeinek tudomá­nyos feldolgozása; b) Az ipari szennyvizek kezelése során is új, kor­szerű tisztítási technológiákat kell kikísérletezni és bevezetni (pl. cukorgyári szennyvizek tisztítása, ká­ros ipari szennyvizek hatástalanítása., stib.). c) A felszíni vizek tisztasága védelmének alap­vető feltétele az 1/1961. sz. kormányrendelet elő­írásainak maradéktalan betartása. A felszíni vizek tisztaságának védelme érdekében tovább kell bőví­teni az együttműködést a szomszédos országok víz­ügyi szerveivel, a határokon átlépő vízfolyások szennyezettségének állandó ellenőrzése és vízminő­ségük javítása céljából. d) A legtökéletesebb szennyvíztisztító telep sem működhet kielégítő hatásfokkal szakszerűtlen és gondatlan kezelés mellett. A létesítendő szennyvíztisztító telepek kezelése és karbantartására jólképzett szakembergárdát kell kinevelni. Az elvándorlás mesrakadábrwísa cellából pedig megfelelő anyagi juttatás biztosítása szüksé­ges. Külön problémát jelent a szennyvíztisztító te­lepek szakszerű és gondos üzemeltetésének bizto­sítása. Legcélszerűbbnek látszik egy külön erre a célra létesített kezelő és karbantartó vállalat létre­hozása (pl. megyei szabályrendelettel működő vál­lalat). Csak így lehetne biztosítani a jövőben a szennyvíztisztító kisberendezések megfelelő hatás­fokát. e) Korszerű szennyvíztisztítási elveken alapuló kis tisztítóberendezések kifejlesztése helyi jellegű ipari és kommunális szennyvizek tisztítására. f) Szennyvízelvezetési és tisztítási műtárgyak le­hetőség szerinti tipizálása és azok előregyártásának megszervezése; kisebb szennyvíztisztító telepek tí­pusterveinek elkészítése. g) A szennyvizek elhelyezése során különös fi­gyelemmel kell lenni azok mezőgazdasági hasznosí­tására (öntözés, halastó stb.). h) A tisztított ipari szennyvizek újbóli felhaszná­lásának lehetőségét minden esetben meg kell vizs­gálni. i) A szennyvíztisztító és átemelő műtárgyak gépi felszereléséhez szükséges berendezések biztosítása. Számos sorozatban és egyedi gyártásban készülő szivattyú, motor, műszer és egyéb szerkezet töme­ges előállítását meg kell szervezni. Feltétlenül szük­séges lenne egy kizárólag az egészségügyi műszaki létesítmények gépészeti berendezéseinek gyártásá­val foglalkozó üzem létesítése. j) Megfelelő minőségű, vízzáró betoncsövek tö­meges gyártása és az egyéb anyagszükséglet bizto­sítása. k) Kiviteli technológia korszerűsítése, fokozottabb gépesítése, a kivitelezés minőségének további eme­lése, előregyártott elemek tömeges alkalmazása. Természetesen nem lehet megállni nemcsak a jelennél, de az 1980. évig elvégzendő feladatoknál sem. Az eddig elvégzett munkát folytatni kell, sőt a népgazdasági helyzet kedvezőbb alakulása esetén nagyobb teherbírás mellett tovább kell haladni a vízellátás és csatornázás területén és el kell érni azt, hogy minél több település rendelkezzen leg­alább is törpe vízművel. A hidrológia terén a VIZIG-nél megszervezett hidrológus csoport feladata lesz a minél alaposabb adatgyűjtés, elsősorban a vízellátás miatt, de más­részt azért is, hogy pontos ismeretek legyenek az egyes kisebb vízfolyások időszakos vízhozamáról, hogy így a szennyvíz elhelyezésének kérdése a hí­gítás szempontjából is tisztázott legyen. Ennek az adatgyűjtésnek egyre szélesebb térre kell kiterjed­ni. Ide tartozik még a vízmérés területén való foko­zottabb ismeretszerzés is. A hidrogeológia a talajrétegek elhelyezkedésének kérdését, a talajvíz elhelyezkedését világítja meg, ami a szikkasztásos szennyvízelhelyezés megoldásá­ra ad támpontot. A talajvízmagasság ismerete a különböző szennyvízelvezetési (csatornák) és beren­dezési építmények elhelyezése (infiltráció, alapozási kérdések, stb.), miatt szükséges és ezért ajánlatos ez­zel is egyre behatóbban foglalkozni. Kémiai ada­tok megállapítására, azaz a szennyvízminták elem­zésére a VÍZIG minőségi laboratóriuma hivatott. Fontos tehát ennek minél tökéletesebb berendezése, műszerezettsége, jól képzett vegyészek alkalmazása, és ami itt különösen fontos, az állandó továbbkép­zés biztosítása. A sugárszennyezések kérdésének megoldása egyre újabb problémákat hoz előtérbe. E téren szükséges a szomszéd államokkal való nem­zetközi kapcsolat minél tökéletesebb kiépítése, hogy idejében tájékozódjunk a hozzánk belépő felszíni vizek szennyezettségéről és e kérdésben az együtt­203

Next

/
Thumbnails
Contents