Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

A 13. számú Felsô-Tiszavidéki Vízgazdálkodási Keretterv elkészítése során lehetett megállapítani azt is, hogy a területen több helyen lenne lehetőség a szennyvizeknek öntözéses úton való elhelyezésére. Már itt kapcsolódunk az egyik legfontosabb vízgazdálkodási ághoz, az öntözéshez, mert e módon is lehetőség nyílik újabb területek öntözésére, ami az élelmiszergazdálkodás terén, vagy pl. a fásítás terén jelent haladást.

A keretterv megvalósítás sorrendjének megállapításánál már figyelembe vette a minőségi követelményeket és ennek megfelelően értékelte az egyes településeken és ipartelepeken elvégzendő feladatokat. A szennyvízkezelés problémája minden vízgazdálkodási és népgazdasági ággal összefüggésbe hozható. Az árvédelmi érdekek is közrejátszanak a mátészalkai és vásárosnaményi ipartelepítéseknél, a belvízvédelmi kérdések a szennyvíz befogadásánál kerülnek előtérbe. Az öntözésről már volt szó. Kis vízhozam esetében a tárolás kérdése is felmerülhet.

3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők

A keretterv célkitűzéseinek megvalósítása igen sokrétű feladat megoldását jelenti. A szennyvizek elvezetése és tisztítása, az élővizek tisztaságának védelme, továbbá a velük kapcsolatos nagymértékű fejlesztési feladatok sikeres megoldása számtalan tényező függvénye. Ezek közül néhányat, melyek alapvető fontosságúak, az alábbiakban sorolunk fel:

a) A szennyvíztisztítás legkorszerűbb módszereinek állandó és folyamatos kutatása, kísérleti berendezések építése, azok eredményeinek tudományos feldolgozása;

b) Az ipari szennyvizek kezelése során is új, korszerű tisztítási technológiákat kell kikísérletezni és bevezetni (pl. cukorgyári szennyvizek tisztítása, káros ipari szennyvizek hatástalanítása., stib.).

c) A felszíni vizek tisztasága védelmének alapvető feltétele az 1/1961. sz. kormányrendelet előírásainak maradéktalan betartása. A felszíni vizek tisztaságának védelme érdekében tovább kell bővíteni az együttműködést a szomszédos országok vízügyi szerveivel, a határokon átlépő vízfolyások szennyezettségének állandó ellenőrzése és vízminőségük javítása céljából.

d) A legtökéletesebb szennyvíztisztító telep sem működhet kielégítő hatásfokkal szakszerűtlen és gondatlan kezelés mellett.

A létesítendő szennyvíztisztító telepek kezelése és karbantartására jólképzett szakembergárdát kell kinevelni. Az elvándorlás mesrakadábrwísa cellából pedig megfelelő anyagi juttatás biztosítása szükséges. Külön problémát jelent a szennyvíztisztító telepek szakszerű és gondos üzemeltetésének biztosítása. Legcélszerűbbnek látszik egy külön erre a célra létesített kezelő és karbantartó vállalat létrehozása (pl. megyei szabályrendelettel működő vállalat). Csak így lehetne biztosítani a jövőben a szennyvíztisztító kisberendezések megfelelő hatásfokát.

e) Korszerű szennyvíztisztítási elveken alapuló kis tisztítóberendezések kifejlesztése helyi jellegű

ipari és kommunális szennyvizek tisztítására.

f) Szennyvízelvezetési és tisztítási műtárgyak lehetőség szerinti tipizálása és azok előregyártásának megszervezése; kisebb szennyvíztisztító telepek típusterveinek elkészítése.

g) A szennyvizek elhelyezése során különös figyelemmel kell lenni azok mezőgazdasági hasznosítására (öntözés, halastó stb.).

h) A tisztított ipari szennyvizek újbóli felhasználásának lehetőségét minden esetben meg kell vizsgálni.

i) A szennyvíztisztító és átemelő műtárgyak gépi felszereléséhez szükséges berendezések biztosítása. Számos sorozatban és egyedi gyártásban készülő szivattyú, motor, műszer és egyéb szerkezet tömeges előállítását meg kell szervezni. Feltétlenül szükséges lenne egy kizárólag az egészségügyi műszaki létesítmények gépészeti berendezéseinek gyártásával foglalkozó üzem létesítése.

j) Megfelelő minőségű, vízzáró betoncsövek tömeges gyártása és az egyéb anyagszükséglet biztosítása.

k) Kiviteli technológia korszerűsítése, fokozottabb gépesítése, a kivitelezés minőségének további emelése, előregyártott elemek tömeges alkalmazása.

Természetesen nem lehet megállni nemcsak a jelennél, de az 1980. évig elvégzendő feladatoknál sem. Az eddig elvégzett munkát folytatni kell, sőt a népgazdasági helyzet kedvezőbb alakulása esetén nagyobb teherbírás mellett tovább kell haladni a vízellátás és csatornázás területén és el kell érni azt, hogy minél több település rendelkezzen legalább is törpe vízművel.

A hidrológia terén a VIZIG-nél megszervezett hidrológus csoport feladata lesz a minél alaposabb adatgyűjtés, elsősorban a vízellátás miatt, de másrészt azért is, hogy pontos ismeretek legyenek az egyes kisebb vízfolyások időszakos vízhozamáról, hogy így a szennyvíz elhelyezésének kérdése a hígítás szempontjából is tisztázott legyen. Ennek az adatgyűjtésnek egyre szélesebb térre kell kiterjedni. Ide tartozik még a vízmérés területén való fokozottabb ismeretszerzés is.

A hidrogeológia a talajrétegek elhelyezkedésének kérdését, a talajvíz elhelyezkedését világítja meg, ami a szikkasztásos szennyvízelhelyezés megoldására ad támpontot. A talajvízmagasság ismerete a különböző szennyvízelvezetési (csatornák) és berendezési építmények elhelyezése (infiltráció, alapozási kérdések, stb.), miatt szükséges és ezért ajánlatos ezzel is egyre behatóbban foglalkozni. Kémiai adatok megállapítására, azaz a szennyvízminták elemzésére a VÍZIG minőségi laboratóriuma hivatott. Fontos tehát ennek minél tökéletesebb berendezése, műszerezettsége, jól képzett vegyészek alkalmazása, és ami itt különösen fontos, az állandó továbbképzés biztosítása. A sugárszennyezések kérdésének megoldása egyre újabb problémákat hoz előtérbe. E téren szükséges a szomszéd államokkal való nemzetközi kapcsolat minél tökéletesebb kiépítése, hogy idejében tájékozódjunk a hozzánk belépő felszíni vizek szennyezettségéről és e kérdésben az együtt203